Yandry és Ysilla a nappal együtt keltek, és azonnal munkához láttak. Mik?zben a k?teleket ellen?rizte, Yandry vetett egy-egy lopott pillantást a septára. Apró, s?tét hajú felesége, Ysilla ebb?l mit sem vett észre. A hátsó fedélzeten szórt némi faforgácsot a parázstartóba, egy elfeketedett pengével megkavarta a széndarabokat, aztán dagasztani kezdte a tésztát a reggeli kétszersülth?z.
Amikor Lemore visszamászott a fedélzetre, Tyrion beitta a melle k?zt csillogó vízcseppek látványát, csodálta a reggeli fényben aranylóan tünd?kl?, sima b?rét. A septa már elmúlhatott negyven, és inkább volt kedves, mint szép arca, de még így is volt mit nézni rajta. Kanosnak lenni a második legjobb állapot a részegség után, d?nt?tte el a t?rpe. úgy érezte t?le magát, mintha még mindig élne.
– Láttad a tekn?sbékát, Hugor? – kérdezte a n? a haját t?r?lgetve. – A nagy, barázdás hátút...
A kora reggel volt a legjobb id?pont a tekn?sleshez. Napk?zben az állatok a mélyben úszkáltak, vagy elrejt?ztek a parti nádasban, de amikor a nap felkelt, a felszínre bukkantak. Némelyik szeretett a hajó mellett úszni. Tyrion legalább tucatnyi kül?nb?z? fajtát látott: nagyot és kicsit, lapos hátút és v?r?s fül?t, lágy páncélút és orrszarvút, de még olyanokat is, amelyeknek barázdált páncélját arany-, jáde-vagy krémszín? csigaminták díszítették. Némelyik olyan nagyra n?tt, hogy egy embert is elbírt volna a hátán. Yandry esküd?z?tt, hogy a rhoyne-i hercegek ilyeneken keltek át a folyón. ? és a felesége z?ldvériek voltak, dorne-i árvák, akik szinte hazaj?ttek Rhoyne Anyához.
– Elmulasztottam. – Inkább egy meztelen n?t ámultam.
– Sajnálom. – Lemore belebújt a k?penyébe. – Tudom, csak azért kelsz ilyen korán, hogy tekn?s?ket láss.
– A napfelkeltét is szeretem. – Olyan volt számára, mint látni egy meztelen szüzet kilépni a fürd?b?l. Némelyik csinosabb a t?bbinél, de mindegyik tele van ígérettel. – Bár elismerem, a tekn?s?k vonzereje sem utolsó. Semmi sem vidít fel jobban, mint két formás... hátpáncél látványa.
Lemore septa nevetett. Mint mindenkinek a Szende Sz?z fedélzetén, neki is megvoltak a titkai, de ez nem számított. Nem megismerni akarom, hanem megdugni. Ezt a n? is tudta. Mik?zben a nyakába akasztotta a septák kristályát, amely kényelmesen belesimult a melle k?zti mélyedésbe, incselkedve Tyrionra mosolygott.
Yandry felhúzta a horgonyt, a kabin tetejér?l leemelte az egyik hosszú csáklyát, és mozgásba hozta a hajót. Két szürke gém felemelt fejjel figyelte, ahogy a Szende Sz?z eltávolodik a parttól, és meglovagolja az áramlatot. A hajó lassan úszott lefelé. Yandry elfoglalta helyét a kormányrúdnál, Ysilla megfordította a kétszersülteket. Rátett egy vasserpeny?t a parázstartóra, és beleszórta a szalonnát. Néha kétszersültet készített szalonnával, máskor szalonnát kétszersülttel. K?rülbelül egy héten egyszer hal is volt, de nem most.
Amikor Ysilla hátat fordított neki, Tyrion elcsent egy kétszersültet a t?zr?l, és még éppen id?ben ugrott félre, hogy elkerülje a n? félelmetes fakanalának suhintását. Forrón volt a legfinomabb, amikor még cs?p?g?tt róla a vaj és a méz. A sül? szalonna illata hamarosan Kacsát is felcsalogatta a fedélzetre. Megszaglászta az ételt, kapott egyet a fakanállal, aztán odébb ment, hogy mint minden reggel, most is belevizeljen a hajó oldaláról a folyóba.
Tyrion csatlakozott hozzá.
– Micsoda látvány lehet! – lelkendezett gúnyosan a hólyagja ürítése k?zben. – Egy t?rpe és egy kacsa, amint még hatalmasabbá teszik a hatalmas Rhoyne-t.
Yandry der?sen horkantott.
– Rhoyne Anyának nincs szüksége a te vizedre, Yollo. Ez a világ legnagyobb folyója.
Tyrion lerázta az utolsó cseppeket.
– Elismerem, elég nagy, hogy egy t?rpe megfulladjon benne. A Mander viszont ugyanolyan széles, akárcsak a Három Folyó a torkolata k?zelében. A Feketevíz pedig mélyebb.
– Nem ismered a folyót. Csak várj, és majd meglátod.
A szalonna p?rc?sre pirult, a kétszersült aranybarna lett. Ifjú Griff ásítozva tántorgott fel a fedélzetre.
– Jó reggelt mindenkinek! – A k?ly?k alacsonyabb volt Kacsánál, de nyúlánk termete arra utalt, hogy még nem érte el a teljes magasságát. Ez a pelyhedz? állú fiú megkaphatná a Hét Királyság bármelyik szüzét, akár kék a haja, akár nem. Ett?l a tekintett?l mindegyik elolvadna. Apjához hasonlóan az ifjabbik Griffnek is kék volt a szeme, de nem fakó, hanem s?tét. Lámpafényben egyenesen feketévé vált, alkonyatkor pedig lilának t?nt. Szempillái n?iesen hosszúra n?ttek.
– Szalonnaillatot érzek – jegyezte meg a k?ly?k a csizmáját húzva.