– és nem volt nálad a kardod? Akkor hogyan jutottál át rajtuk?
– Egy jó lovag felér tíz városi ?rrel. Sikerült meglepnem a kapunál állókat. Az egyiket legázoltam, elragadtam a dárdáját, és átd?ftem vele a legk?zelebbi üld?z?m torkát. A t?bbiek szétfutottak, amint átt?rtem rajtuk, én pedig megsarkantyúztam a lovam, és csak vágtattam a folyó mentén, amíg el nem t?nt m?g?ttem a város. Aznap éjjel eladtam a hátasomat néhány krajcárért meg rongyos ruháért, és másnap reggel csatlakoztam a Királyvárba áramló t?meghez. A Sárkapun távoztam, ezért az Istenek Kapuján mentem vissza, mocskos arccal, borostásan, fegyver helyett csupán egy bottal a kezemben. Az aranyk?penyesek némi pénz fejében átengedtek. Királyvárat megt?lt?tték a menekültek, akik a harcok el?l kerestek menedéket. Beleolvadtam a sokaságba. Maradt némi ezüst?m, de szükségem volt rá, hogy átkeljek a Keskeny-tengeren, ezért templomokban és mellékutcákban aludtam, és kocsmákban étkeztem. Hagytam megn?ni a szakállamat, és a korommal álcáztam magam. Ott voltam aznap, amikor Stark nagyurat lefejezték. Utána elmentem a Nagy Szentélybe, és k?sz?netet mondtam a hét istennek, amiért Joffrey megfosztott a k?penyemt?l.
– Stark áruló volt, akinek az árulók sorsa jutott.
– Felség, Eddard Stark valóban fontos szerepet játszott atyád bukásában, ám irántad nem viseltetett rosszindulattal. Amikor Varys, az eunuch tudomásunkra hozta, hogy gyermeket vársz, Robert azonnal a halálodat akarta, de Stark nagyúr szembeszállt vele. Nem volt hajlandó részt venni egy gyermek meggyilkolásában, ezért felszólította Robertet, hogy válasszon helyette másik Segít?t.
– Netán elfeledkeztél Rhaenys hercegn?r?l és Aegon hercegr?l?
– Soha. Az a Lannisterek m?ve volt, felség.
– Lannister vagy Stark, mi a kül?nbség? Viserys mindig a Bitorló kutyáinak nevezte ?ket. Ha egy gyermekre rátámad egy falkányi kopó, nem mindegy, melyik tépi fel a torkát? Mindegyik kutya ugyanolyan b?n?s. A b?n... – A szó a torkán akadt. Hazzea, gondolta, és meglepve hallotta saját, gyermekien halk és vékony hangját amint azt mondja: – Látnom kell a vermet... kísérj el, ser, ha nincs ellenedre.
Az ?regember arcán helytelenítés suhant át, de nem kérd?jelezhette meg királyn?jét.
– Ahogy kívánod.
A szolgálók, keskeny, meredek és nyílegyenes lépcs?je volt a legr?videbb út lefelé. Ser Barristan hozott egy lámpást, máskül?nben lezuhantak volna. Kül?nb?z? szín? téglák zárultak ?ssze k?rül?ttük, de a lámpás fényk?rén túl mindegyik szürkének és feketének látszott. Háromszor haladtak el Makulátlan ?r?k mellett, akik úgy álltak a posztjukon, mintha k?b?l faragták volna ki ?ket. Az egyedüli zajt lépteik halk nesze keltette.
Meereen Nagy Piramisának alsó szintjén volt egy csendes, porral és árnyakkal teli hely. A küls? fala harminc láb vastag lehetett. Odabent hosszan visszhangzott minden zaj a kül?nféle szín? téglákból rakott boltíveken, az istállók, pajták és raktárépületek k?z?tt. útjuk három masszív boltív alatt vezetett el, majd egy fáklyával megvilágított rámpán át elérték a piramis alatti pincerendszert, és elsiettek a ciszternák, b?rt?n?k és kínzókamrák mellett ahol nemrég még rabszolgákat nyúztak, korbácsoltak és égettek v?r?sen izzó vasakkal. Végül megérkeztek egy hatalmas, rozsdás sarokvasú vasajtó elé, ahol szintén Makulátlanok ?rk?dtek.
A királyn? parancsára egyikük el?vett egy vaskulcsot. Az ajtó csikorogva kilnyílt. Daenerys Targaryen belépett a s?tétség forró szívébe, és megállt a mély verem szélén. Negyven lábbal lejjebb sárkányai felemelték a fejüket. Négy szem izzott az árnyak k?z?tt – két olvadt aranyszín? és két bronz.
Ser Barristan megfogta a karját.
– Ne menj k?zelebb!
– Szerinted bántanának engem?
– Nem tudom, felség, de nem tenném kockára az életedet, hogy megtudjam a választ.
Amikor Rhaegal felüv?lt?tt, egy sárga lángcsóva fél szívverésnyi ideig nappallá változtatta a s?tétséget. A t?z végignyalta a falakat, és Dany érezte a h?jét az arcán, akár egy kemence melegét. A verem túlsó oldalán Viserion kitárta szárnyát, és megkavarta a fülledt leveg?t. Megpróbált odarepülni hozzá, de a láncai megfeszültek, amikor z leveg?be emelkedett, és visszazuhant a hasára. Lábait férfi?k?l nagyságú láncszemek r?gzítették a talajhoz, a nyakán lév? ?rvet pedig a falhoz er?sítették. Rhaegal hasonló láncokat viselt. Selmy lámpásának fényében pikkelyei jádek?vekként csillogtak, fogai k?zül füst gomolygott. Lábánál, a f?ld?n csontok hevertek szétszórva, darabokra t?rve és megperzsel?dve. A leveg? kényelmetlenül forró volt, ként?l és égett hústól b?zl?tt.