Sárkányok tánca

– Hagyjatok magunkra minket. és ez az ember sosem járt itt.

 

– Nem, nagyuram, soha. – A kapitány távozott, nedves csizmája nyomokat hagyott a sz?nyegen. A padló alatt a tenger nyugtalanul háborgott, a vár alapját ostromolta. A küls? ajtó távoli mennyd?rgésre emlékeztet? hanggal becsukódott, és mintha csak erre felelne, újabb villám csattant.

 

– Nagyuram – mondta Davos –, ha elküldenél Fehérrévbe, azt ?felsége a barátság jeleként értékelné.

 

– Elküldhetnélek Fehérrévbe – ismerte el a vár ura –, de akár elküldhetlek valami hideg és nedves pokolba is.

 

N?vérfalva már maga a pokol. Davos a legrosszabbtól tartott. A Három N?vér urai híresen megbízhatatlanok voltak, csak saját maguk iránt éreztek h?séget A V?lgyre és az Arrynokra esküdtek tel, de a Sasfészek uralma a szigetek felett a legjobb esetben is bizonytalan volt.

 

– Sunderland k?vetelni fogja, hogy adjalak át neki, ha megtudja, hogy itt vagy. – Borrell h?béresküt tett édesn?vérnek, ahogy Longthorpe Hosszún?vérnek, Torrent pedig Kisn?vérnek; és mindannyian a h?béresei voltak Triston Sunderlandnek, a Három N?vér urának. – Azonnal átadna a királyn?nek egy korsó Lannister aranyért. Szegény ?rd?gnek szüksége van minden sárkanyra a hét fiú mellett, akik mindannyian lovagok akarnak lenni. – Felemelt egy fakanalat, és ismét nekilátott a levesének. – Régen átkoztam az is

 

teneket, akik csak lányokat adtak nekem, amíg meg nem hallottam Tristont a csatalovak ára miatt panaszkodni. Meg lennél lepve, ha tudnád, mennyi hal árából lehet egy rendes páncélzatot venni.

 

Nekem is hét fiam volt, de négyen elégtek.

 

– Sunderland urat a Sasfészekhez k?ti h?ségesküje – mutatott rá Davos. – A t?rvény szerint Arryn úrn?nek kellene átadnia.

 

Ott t?bb esélye lenne, mint a Lannistereknél. Bár nem vett részt az ?t király háborújában, Lysa Arryn Zúgó lánya volt, és az Ifjú Farkas nagynénje.

 

– Lysa Arryn halott – k?z?lte Godric –, valami énekmondó ?lte meg. Jelenleg Kisujj uralkodik a V?lgyben. Hol vannak a kalózok? – Amikor Davos nem válaszolt, türelmetlenül az asztalra koppantott a kanalával. – A lysiek. Torrent látta a vitorláikat a Kisn?vérr?l, el?tte pedig a Flintek az ?zvegyfokról. Narancs, z?ld és rózsaszín vitorlák. Salladhor Saan. Hol van?

 

– A tengeren. – Salla ezóta már megkerülte az Ujjakat, és lefelé tart a Keskeny-tengeren, megmaradt hajóival visszatér a Lép?k?vekhez. útk?zben talán szerez még néhányat, ha találkozik készséges keresked?kkel. Egy kis kalózkodás, hogy ne legyen olyan unalmas az út. – ?felsége délre küldte, hogy zaklassa a Lannistereket és sz?vetségeseiket – A hazugságot akkor találta ki, amikor az es?ben N?vérfalva felé evezett. El?bb vagy utóbb elterjed a híre, hogy Salladhor Saan távozott Stannis Baratheon mell?l, flotta nélkül hagyva a királyt, de az biztos, hogy ezt nem Tengerjáró Davos szájából fogják hallani.

 

Godric nagyúr megkavargatta a levesét.

 

– Az a vén kalóz kényszerített rá, hogy partra ússz?

 

– Csónakon j?ttem, nagyuram.

 

Salla megvárta, amíg az éji Lámpás fénye elt?nik a Valyriai bal oldala m?g?tt, és csak azután tette ki. A barátság legalább eddig kitartott. A lysi ?r?mmel magával vitte volna Davost délre, de a Hagymalovag visszautasította az ajánlatot. Stannisnek szüksége volt Wyman Manderlyre, és bízott Davosban, hogy megnyeri neki az északi urat. K?z?lte Sallával, hogy nem árulja el ezt a bizalmat

 

– Bah! – felelte a kalózherceg. – Meg fog ?lni téged a bizalmával, barátom. Meg fog ?lni.

 

– Még sosem láttam vendégül a Király Segít?jét – mondta Godric nagyúr. – Stannis fizetne érted váltságdíjat?

 

Fizetne? Stannis f?ldet, címet és posztot adott Davosnak, de vajon fizetne jó aranyat, hogy megmentse az életét? Nincs aranya, kül?nben nem vesztette volna el Sallát.

 

– Ha nagyuram meg akarja kérdezni, ?felségét a Fekete Várban találja.

 

Borrell felhorkant.

 

– Az ?rd?gfióka is ott van?

 

– Az ?rd?gfióka? – Davos nem értette a kérdést. – ? Királyvárban van, ?rizetbe vették az unoka?ccse meggyilkolásáért, és már halálra is ítélték.

 

– Apám mindig azt mondta, a Fal tud meg mindent utoljára. A t?rpe megsz?k?tt. átpréselte magát a cellája rácsai k?z?tt, és puszta kézzel tépte cafatokra az apját. Egy ?r látta menekülni, tet?t?l talpig v?r?s volt, mintha vérben fürd?tt volna. A királyn? urat csinál bárkib?l, aki végez vele.

 

Davos alig hitte el, amit hall.

 

– Azt akarod mondani, hogy Tywin Lannister halott?

 

– Igen, a fia ?lte meg. – Belekortyolt a s?rébe. – Amikor a N?véreken még királyok uralkodtak, sosem t?rtük el, hogy a t?rpék életben maradjanak. Bedobtuk ?ket a tengerbe, áldozatként az isteneknek. Aztán a septonok megtiltották. Micsoda ájtatos, ostoba csürhe! Miért adnának az istenek bárkinek is ilyen alakot, ha nem azért, hogy megjel?ljék mint sz?rnyeteget?

 

George R. R. Martin's books