– Beszélni akarok Bedwyckkel és Janos Slynttel – mondta neki Jon. – Napkeltére mindketten legyenek itt.
Odakint minden s?tét és csendes volt. Hideg, de nem veszélyesen hideg. Még nem. és még melegebb lesz, ha felkel a nap. Ha az istenek kegyesek, a Fal k?nnyezni fog. Mire odaértek a kapuhoz, a menet már ?sszeállt. Jon átadta a parancsnokságot Fekete Jack Bulwernek, akire tucatnyi lovas felderít?t és két szekeret bízott. Az egyikre az úti készleteket tartalmazó ládákat, dobozokat és zsákokat tornyozták fel, a másikra keményített b?rb?l ponyvát feszítettek ki, hogy az utasok védve legyenek a szélt?l. Aemon mester már fent ült, a vastag medveb?r alatt kuporogva olyan aprónak t?nt, mint egy gyermek. Sam és Szegf? a k?zelben álldogáltak. A lány szeme v?r?s és duzzadt volt, de a fiút ott tartotta a karjában, melegen bebugyolálva. Hogy Daliáét vagy a sajátját, azt Jon nem tudta megállapítani, mert csak néhány alkalommal látta ?ket együtt. Szegf? fia id?sebb volt, Daliáé er?sebb, de életkorban és méretben is elég k?zel álltak egymáshoz, hogy bárki ?sszekeverje ?ket, aki nem ismeri k?zelebbr?l mindkett?t.
– Havas parancsnok – szólt le a szekérr?l Aemon mester –, hagytam neked egy k?nyvet a szállásomon, a Jáde kompendiumot. Egy Colloquo Votar nev? volantisi kalandor írta, aki keleti utazásai során bejára az egész Jáde-tengert. Van benne egy rész, amit talán érdekesnek találsz majd. Szóltam Clydasnak, hogy jel?lje be.
– Biztosan elolvasom.
Aemon mester megt?r?lte az orrát
– A tudás fegyver, Jon. Fegyverkezz fel jól, miel?tt csatába indulsz.
– úgy lesz. – Jon valami hideget és nedveset érzett az arcán. Amikor felnézett, látta, hogy havazik. Baljós el?jel. Fekete Jack Bulwerhez fordult. – Haladjatok, amilyen gyorsan tudtok, de ne vállaljatok felesleges kockázatot. Egy ?regembert és egy csecsszopót visztek. Gondoskodj róla, hogy mindig melegen legyenek, és kapjanak elég ételt
– Te is tedd ezt, nagyuram. – Szegf? nem sietett felmászni a szekérre. – Te is tedd ezt a másikkal. Keress másik szoptatós dajkát, ahogy ígérted. A fiú... Dalla fia... úgy értem, a kis herceg... találj neki megfelel? asszonyt, hogy nagyra és er?sre n?j?n.
– Szavamat adom.
– Ne adj neki nevet, csak ha eléri a kétéves kort. Balszerencsét jelent elnevezni, amikor még szopik. Ti, varjak ezt talán nem tudjátok, de így van.
– Ahogy kívánod, h?lgyem.
– Ne nevezz így! Anya vagyok, nem úrn?. Craster felesége, Craster lánya, és anya. – átadta a gyermeket Bánatos Eddnek, amíg felmászott, és betakargatta magát prémekkel. Amikor Edd visszaadta neki a csecsem?t, Szegf? azonnal a mellére vonta. Sam v?r?sl? arccal fordult el, és feltornászta magát a kancájára.
– Vágjunk neki! – adta ki a parancsot Bulwer, és csattintott az ostorával.
A szekerek elindultak.
Sam még hátramaradt.
– Hát... ég veletek!
– Veled is, Sam – mondta Bánatos Edd. – Nem hiszem, hogy a hajód elsüllyed. A hajók csak akkor süllyednek el, ha én is a fedélzeten vagyok.
Jon elmélázott.
– Amikor el?sz?r láttam Szegf?t, hátával Craster Er?djenek tálához lapulva... vézna, s?tét hajú lány nagy pocakkal, amint reszketve nézi Szellemet. Szellem bement a nyulai k?zé, és valószín?leg attól félt, hogy széttépi ót és felfalja a babát... de nem a farkastól kellett volna tartania, nem igaz?
– Sokkal bátrabb, mint gondolná – mondta Sam.
– Akárcsak te, Sam. Legyen gyors, biztonságos utatok, és vigyázz Aemonra meg a gyermekre. – A hideg bizsergés az arcán arra a napra emlékeztette Iont, amikor elbúcsúzott Robbtól Deresben, nem is sejtve, hogy akkor látják egymást utoljára. – és hajtsd fel a csuklyádat, elolvad a hajadban a hó.
Mire a menet elt?nt a távolban, a keleti égbolt feketéb?l szürkébe fordult, és a hó is rákezdett.
– óriás már vár rád, parancsnok – emlékeztette Edd. – és Janos Slynt is.
– Igen. – Havas Ion felnézett a jégsziklaként f?léjük tornyosuló falra. Száz mérf?ld egyik végét?l a másikig, és hétszáz láb magas. A Fal erejét a magassága adta, a gyengeségét pedig a hossza. Ionnak eszébe jutott valami, amit az apja mondott egyszer. Egy fal csak annyira er?s, mint az ember, aki m?g?tte áll. Az éjjeli ?rséget bátor emberek alkották, de túlságosan kevesen voltak az el?ttük álló feladathoz.
óriás a kovácsm?helyben várt rá. Valójában Bedwycknek hívták, és valamivel t?bb, mint ?tlábas magasságával ? volt az éjjeli ?rség legkisebb tagja. Jon kertelés nélkül a tárgyra tért.
– T?bb szemre van szükségünk a Falon. Kisebb pihen?állomásokra, ahol a jár?reink megmelegedhetnek, forró ételhez és friss lóhoz juthatnak. Hely?rséget rendelek Jégvégbe, és téged teszlek meg parancsnoknak.
óriás a fülébe dugta a kisujját, hogy eltávolítsa a lerakódott zsírt.