Sárkányok tánca

– Doran herceg fiatalabb fia eljegyezte Myrcella Baratheont, ami azt jelzi, hogy a Martell-ház sz?vetségre lépett a Lannisterekkel, de k?zben egy hadseregük a Csontúton áll, egy másik pedig a Herceg-hágónál várakozik.

 

– Várakozik. – Jon ?sszevonta a szem?ld?két. – Mire? – Daenerys és a sárkányai nélkül leginkább Dorne-ba vethették reményüket. – írj Napdárdába. Doran Martellnek tudnia kell, hogy a húga fia életben van, és hazaj?tt, hogy elfoglalja apja trónját.

 

– Ahogy óhajtod, uram. – A Félmester belenézett egy másik pergamenbe. – Nem is id?zíthettük volna jobban az érkezésünket Mindenhol lehetséges sz?vetségesek és barátok várnak ránk.

 

– De nem sárkányok – mutatott rá Connington. – Vagyis ha meg akarjuk nyerni ?ket az ügyünknek, valamit fel kell ajánlanunk nekik.

 

– Az arany és a f?ld kipróbált fizet?eszk?z?k.

 

– Bárcsak volna nekünk valamelyikb?l. A f?ld és az arany ígérete talán elegend? egyeseknek, de Strickland és az emberei elvárják, hogy ?k kapják a legzsírosabb f?ldeket és a legjobb várakat, amelyeket az ?seikt?l vettek el, amikor szám?zték ?ket. Nem, ez nem lesz jó.

 

– Nagyuramnak van valamije, amit felajánlhat. – Félmester Haldon kimutatott az ablakon. – Aegon herceg keze. Egy házassági sz?vetséggel a zászlónk alá hívhatnánk valamelyik nagy házat.

 

Egy menyasszony a mi ragyogó hercegünknek. Jon Connington nagyon is jól emlékezett Rhaegar herceg esküv?jére. Elia soha nem volt méltó hozzá. T?rékeny, beteges lány volt, és a gyermekszülés még jobban legyengítette. Rhaenys herceg születése után fél évig nyomta az ágyat, Aegon herceg születésébe pedig kis híján belehalt. A mesterek kés?bb elmondták Rhaegar hercegnek, hogy a felesége t?bb gyermek kihordására képtelen lenne.

 

– Daenerys Targaryen egy nap talán hazaj?n – mondta Connington. – Aegonnak szabadnak kell maradnia, hogy feleségül vehesse.

 

– Nagyuram jobban tudja – vonta meg a vállát a Félmester. – Ebben az esetben egy kisebb ajándékot kellene felajánlanunk j?vend?beli barátainknak.

 

– Mit javasolsz?

 

– Téged. Te még nem vagy n?s. Egy neves nagyúr, férfiereje teljében, utódok nélkül, kivéve ezeket az unoka?cs?ket, akiket épp most zártunk be. Egy ?si ház sarja, szép és er?s várkastéllyal, gazdag f?ldekkel, melyet egy hálás király minden bizonnyal kib?vítene és visszaszolgáltatna a gy?zelem után. Harcosként nevet szereztél magadnak, és Aegon király Segít?jeként szólhatsz és uralkodhatsz a nevében. Szerintem bármelyik becsvágyó nagyúr ?r?mmel adná a lányát egy ilyen emberhez. Talán még Dorne hercege is.

 

Jon Connington válasza csak egy hosszú, fagyos pillantás volt. A Félmester néha majdnem annyira fel tudta bosszantani, mint a t?rpe.

 

– Nem hiszem. – A halál felfelé kúszik a karomon. Ezt soha senki nem tudhatja meg, még egy feleség sem. Felállt. – Készítsd el? a levelet Doran hercegnek.

 

– Ahogy nagyuram parancsolja.

 

Connington aznap éjjel a vár urának hálószobájában aludt, abban az ágyban, amelyik egykor az apjáé volt, egy v?r?s-fehér, poros bársonybaldachin alatt. Hajnalban es?cseppek kopogására ébredt, és nemsokára udvariasan érdekl?d?tt egy szolga, mit szeretne enni reggelire.

 

– F?tt tojást, pirított kenyeret, babot. és egy kancsó bort, a pince legrosszabb borát.

 

– A... a legrosszabbat, nagyuram?

 

– Jól hallottad.

 

Amikor meghozták az ételt és az italt, bezárta az ajtót, a korsó tartalmát át?nt?tte egy mosdótálba, és belelógatta a kezét. Az ecet-fürd? és az ecetes borogatás volt a két gyógymód, amit Lemore úrn? a t?rpének ajánlott, amikor még attól félt, hogy Tyrion elkapta a szürkehámot, de elárulta volna magát, ha minden reggel kér egy korsó ecetet. Megteszi a bor is, bár nem látta értelmét pazarolni a jó min?ség? ned?t. Mostanra négy ujján elfeketedett a k?r?m, de a hüvelykujja egészséges maradt. A k?zéps? ujján a szürkeség már a második percig felkúszott. Levághatnám ?ket, gondolta, de hogyan magyaráznám meg a hiányzó ujjakat? Nem akarta, hogy mindenki tudjon róla. Bármilyen kül?n?snek is t?nt, azok az emberek, akik vidáman indultak csatába, és bármikor farkasszemet néztek a halállal, hogy megmentsék egy bajtársukat, egyetlen pillanat alatt hátat fordítanának ugyanannak a bajtársnak, ha kiderülne, hogy szürkehámja van. Hagynom kellett volna megfulladni azt az átkozott t?rpét!

 

Kés?bb, immár újra fel?lt?zve és keszty?ben k?rbejárt a várban, majd üzenetet küld?tt Hontalan Harry Stricklandnek és kapitányainak, hogy csatlakozzanak hozzá. A toronyszobában kilencen gy?ltek ?ssze a haditanácsra: Connington és Strickland, Félmester Haldon, Fekete Balaq, Ser Virágos Franklyn, Malo Jayn, Ser Brendel Byrae, Dick Cole és Lymond Pease. A Félmester jó híreket hozott.

 

– A táborba üzenet érkezett Marq Mandrake-t?l. A volantisiak Estermonton tették partra, k?zel ?tszáz emberrel. Elfoglalta Z?ldk?t.

 

George R. R. Martin's books