Sárkányok tánca

A hajók k?zül hatnak sikerült együtt maradnia, és partra tették utasaikat a Harag-foknál (a másik négy lemaradt, de a volantisiak megnyugtatták, hogy id?vel azok is megérkeznek, Griff azonban valószín?bbnek tartotta, hogy elvesztek vagy máshol értek partot), így a kompánia hatszáz íjásszal rendelkezett. A mostani feladathoz kétszáz is elégnek bizonyult.

 

– Megpróbálnak hollókat küldeni – mondta Fekete Balaqnak – Figyeljétek a mester tornyát, itt – mutatott egy pontra a tábor sarába rajzolt térképen. – L?jetek le minden madarat, amelyik elhagyja a várat

 

– Meglesz – felelte a nyár-szigeteki.

 

Balaq embereinek harmada számszeríjat használt, a másik harmada pedig duplán hajlított, szaruból és ínból készült keleti íjat. Ezeknél jobbak voltak a westerosi születés?ek nagy tiszafa hosszúíjai, és még jobbak a hatalmas, aranyszív fából készült íjak, melyekkel Fekete Balaq és ?tven nyár-szigeteki társa harcolt. Ez utóbbiakat l?távolságban legfeljebb a sárkánycsont íjak múlták felül. ám bármilyen íjat is használtak, Balaq emberei éles szem?, harcedzett veteránok voltak, akik száz csatában, rajtaütésben és portyán bizonyították rátermettségüket. Ahogy most is, Griff-fészeknél.

 

A vár a Harag-fok partján emelkedett, egy magas, s?tétv?r?s sziklaszirten, melyet három oldalról a Hajózúzó-?b?l háborgó vize fogott k?zre. Az egyetlen megk?zelítési utat ?rtorony védte, m?g?tte pedig ott húzódott a hosszú, kopár nyereg, melyet a Conningtonok a griff torkának neveztek el. A torkon csak komoly áldozatok árán lehetett átnyomulni, mivel a támadók a gerincen ki voltak téve a vár f?kapuját határoló kerek tornyokban elhelyezked? véd?k dárdáinak, k?veinek és nyílvessz?inek. és ha el is érik a kaput, a bentiek forró olajat zúdíthattak a nyakukba. Griff száz vagy talán még t?bbember elvesztésével számolt.

 

Ehhez képest ?sszesen négyen haltak meg.

 

A fák lehet?vé tették számukra, hogy k?rbekerítsék az ?rtorony el?tti mez?t, így Virágos Franklyn felhasználhatta fedezékként a bokrokat, és harminclépésnyire megk?zelíthette a kaput, miel?tt emberei el?rohantak a táborban elkészített falt?r? kossal. A fának csattanó fa hangja két embert kicsalt a mellvédre; Fekete Balaq íjászai azonnal leszedték mindkett?t, miel?tt kid?rzs?lhették volna az álmot a szemükb?l. Kiderült, hogy a kaput bezárták, de nem reteszelték el, így a második rohamra engedett, és Ser Franklyn emberei már félúton jártak a torokban, miel?tt a várban felharsant a harci kürt riadójele.

 

Az els? holló akkor r?ppent fel, amikor a mászóhorgok beakadtak a mellvéd k?veibe, a második néhány pillanattal kés?bb. Egyik madár sem tett meg száz?tven lépésnyi távolságot, már keresztül is l?tték ?ket. A benti ?r lezúdított egy v?d?r olajat az els? ostromlóra, aki elérte a kaput, de mivel a melegítésre nem maradt ideje, maga a v?d?r t?bb kárt okozott, mint a folyadék. Hamarosan már a fal tucatnyi pontján csengtek a kardok. Az Arany Kompánia katonái átlendültek a pártázaton, és végigszáguldottak a mellvéden, a Connington-ház ?si ?Griff! Griff!” csatakiáltását harsogva, ami még jobban ?sszezavarta a véd?ket.

 

Perceken belül véget ért a harc. Griff fehér csataménen ülve, Hontalan Harry Strickland oldalán lovagolt fel a torkon. Amikor megk?zelítették a várat, látta, hogy egy harmadik holló r?ppen fel a mester tornyából – ezt maga Fekete Balaq l?tte le.

 

– Nincs t?bb üzenet – mondta Ser Virágos Franklynnek az udvaron. A k?vetkez? dolog, ami kirepült a toronyból, maga a mester volt. Amilyen hevesen csapkodott a karjával, ?ssze lehetett volna téveszteni egy újabb madárral.

 

Ezzel véget is ért az ellenállás. A megmaradt véd?k eldobták fegyvereiket. Griff-fészek újra az ? tulajdonába került, és Jon Connington ismét nagyúrnak mondhatta magát.

 

– Ser Franklyn, kutassátok át az er?d?t és a konyhákat, és hajtsatok ki mindenkit, akit találtok Malo, tedd ugyanezt a mester tornyával és a fegyverraktárral. Ser Brendel, tiéd az istálló, a kápolna és a barakkok Hozzatok ki mindenkit az udvarra, és próbáljátok életben hagyni azokat, akik nem kívánják a halált. Meg akarjuk szerezni a viharvidéket, de nem mészárlással. Nézzetek be az Anya oltára alá is, van ott egy rejtett lépcs?, amelyik titkos búvóhelyre vezet, és egy másik az északnyugati torony alatt, ahonnan a tengerhez lehet lejutni. Senki nem sz?khet meg!

 

– Nem fognak, uram – ígérte Virágos Franklyn.

 

Connington figyelte, ahogy távoznak, majd a Félmesterhez fordult.

 

– Haldon, vedd át a ketrecek felügyeletét. Ma este üzeneteket kell küldenem.

 

– Remélem, hagytak nekünk hollókat.

 

A gyors gy?zelem még Hontalan Harryt is leny?g?zte.

 

– Sosem gondoltam volna, hogy ilyen k?nny? lesz – mondta a f?kapitány, mik?zben a nagyterem felé sétáltak, hogy vessenek egy pillantást a faragott, arannyal borított Grifftrónra, ahonnan a Conningtonok ?tven generációja uralkodott f?ldjén.

 

George R. R. Martin's books