Sárkányok tánca

– B?lcs Mesterek, megtiszteltek minket! ?fényessége Hizdahr király üdv?zli yunkai barátait. úgy gondoltuk...

 

– Ezen gondolkodjatok! – Véresszakáll kivett egy levágott fejet az iszákból, és odadobta az udvamagynak.

 

Reznak ijedt sikollyal ugrott félre. A fej elpattogott meüette, véres foltokat hagyva a bíbor márványpadlón, amíg meg nem állapodott Hizdahr király sárkánytrónusa el?tt. A Bronz Bestiák a teremben készenlétbe helyezték dárdáikat, óriás Goghor a trón elé lépett, a Foltos Macska és Khrazz pedig kétoldalt helyezkedtek el.

 

Véresszakáll nevetett.

 

– Már halott, nem harap!

 

Az udvarnagy óvatosan megk?zelítette a fejet, és a hajánál fogva felemelte..

 

– Groleo admirális.

 

Ser Barristan a trón felé pillantott. Számos királyt szolgált már, és ?nkéntelenül is elképzelte, azok hogyan reagáltak volna egy ilyen provokációra. Aerys valószín?leg elborzadva húzódott volna hátra, talán meg is vágja magát a Vastrónon, majd sikoltva szólította volna fel ?rségét, hogy szabdalják miszlikbe a yunkaikat. Robert a p?r?lyéért küldetett volna, hogy méltó módon viszonozza Véresszakáll gesztusát. Még a gyengének tartott Jaehaerys is azonnal ?rizetbe vette volna Véresszakállt és a yunkaikat

 

Hizdahr k?vé dermedve ült a helyén. Reznak a király lábánál lév? szaténpárnára helyezte a fejet, majd undorodó arckifejezéssel elhátrált. Ser Barristan még ilyen távolságból is érezte az udvarnagy virágillatú parfümjét.

 

A halott ember neheztel?en nézett felfelé. Szakálla barna volt a rászáradt vért?l, de a nyakából még mindig csordogált egy vékony, v?r?s patak. A kinézetéb?l ítélve nem egyetlen vágással választották el a fejét a testét?l A csarnok hátsó részében a kérelmez?k kezdtek elszivárogni Az egyik Bronz Bestia letépte a maszkját, és a padlóra ?klendezte reggelijét.

 

Barristan Selmy számára nem voltak idegenek a levágott fejek. Ez azonban... a fél világot átszelte az ?reg tengerésszel, Pentostól Qarthig, majd vissza Astaporba. Groleo jó ember volt. Nem érdemelt ilyen véget. Nem akart mást, csak hazajutni. A lovag feszülten figyelt, várt

 

– Ez... – szólalt meg végül Hizdahr király –, ez nem... ennek nem ?rülünk, ez... mit akar jelenteni ez a... ez...

 

A rozsdabarna tokaros rabszolgatartó el?húzott egy pergament.

 

– Enyém a megtiszteltetés, hogy átadjam mestereink tanácsának üzenetét. – Kig?ngy?lte a tekercset. – ?Heten léptek be Meereenbe, hogy aláírják a békeszerz?dést, és végignézzék a Daznak Vermében megrendezett játékokat. Biztonságuk fejében hét túszt küldtetek hozzánk. A Sárga Város gyászolja nemes fiát, Yurkhaz zo Yunzakot, aki Meereen vendégeként ért kegyetlen véget. A vérért vérrel kell fizetni.”

 

Groleónak volt egy felesége Pentosban, valamint gyermekei, unokái. Miért pont ?t az ?sszes fogoly k?zül? Jhogo, H?s és Daario Naharis mind harcosoknak parancsoltak, Groleo viszont csak egy flotta nélküli admirális volt. Sorsot húztak, vagy azt gondolták, Groleo a legkevésbé értékes számunkra, az ? halála vált ki a legkisebb eséllyel megtorlást? – t?prengett a lovag... de k?nnyebb volt megfogalmazni a kérdést, mint válaszolni rá. Ezt a csomót én nem tudom kibogozni.

 

– Felség! – szólalt meg fennhangon. – Ha szabad emlékeztetnem rá, a nemes Yurkhaz véletlenül halt meg. Megbotlott a lépcs?n, amikor a sárkány el?l menekült, és saját rabszolgái, illetve kísér?i taposták halálra. Ez okozta a halálát, vagy talán a szive mondta fel a szolgálatot a félelemt?l, ?reg volt már.

 

– Ki mer szólni a király engedélye nélkül? – kérdezte a csíkos tokaros yunkai nemes, egy nagy tokájú, apró kis ember hatalmas fogakkal. Selmyt leginkább egy nyúlra emlékeztette. – Yunkai urainak talán k?z?nséges test?r?k zagyva beszédére kellene hallgatniuk? – Megrázta a tokarját díszít? gy?ngy?ket.

 

Hizdahr zo Loraq egy pillanatra sem szakította el tekintetét a fejt?l. Csak akkor szedte ?ssze magát, amikor Reznak belesúgott valamit a f?lébe.

 

– Yurkhaz zo Yunzak a f?parancsnokotok volt – mondta végül. – Melyik?t?k beszél most a yunkaik nevében?

 

– Mindannyian – felelte a nyúl. – A mesterek tanácsa.

 

Hizdahr végre talált valami fogódzót.

 

– Akkor mindannyian viselitek a felel?sséget a béke megsértéséért.

 

A mellvértes yunkai válaszolt:

 

– A mi békénk nem sérült. Vért vérrel kell kifizetni, életet élettel. Hogy bizonyítsuk jóindulatunkat, három túszt visszaszolgáltatunk. – A katonák sorfala szétnyílt, és három tokaros meereenit l?kd?stek el?re: két férfit és egy n?t

 

– Húgom – mondta Hizdahr mereven. – Kuzinok. – A véres fejre mutatott. – Vigyétek ezt a szemem el?l!

 

– Az admirális tengerész volt – emlékeztette Ser Barristan. – Fényességed talán megkérhetné a yunkaikat szolgáltassák vissza a testet is, hogy a hullámokba temethessük.

 

A nyúlfogú nemes legyintett.

 

George R. R. Martin's books