– Hoztam nektek egyet – Tyrion a hüvelykujjával Mormontra b?k?tt
– Ezt? – nevetett a bravo. – Valóban csúf egy fattyú, de a forradásoktól még senki nem lesz a Második Fiak harcosa.
Tyrion felemás szemét forgatta.
– Plumm nagyúr, ki ez a két barátod? A rózsaszín felettébb bosszantó.
A bravo felmordult, a tollat tartó férfi halkan kuncogott. ám a nevüket Jorah Mormont árulta el.
– Kalamáris a kompánia pénzmestere, a páva pedig Ravasz Kasporiónak nevezi magát, bár a Rühes Kasporio jobban illene rá. Mocskos egy féreg.
Mormont arcát ugyan nem lehetett felismerni a zúzódások és duzzanatok miatt, a hangja azonban változatlan maradt. Kasporio meglepetten nézett rá, míg Plumm szeme k?rül vidám ráncok jelentek meg.
– Jorah Mormont? Te vagy az? Nem t?nsz olyan büszkének, mint amikor távoztál. Egyáltalán, sernek kell még hívnunk?
Ser Jorah duzzadt ajka groteszk mosolyra húzódott.
– Adj egy kardot, és annak hívsz, aminek csak akarsz, Ben.
Kasporio hátralépett.
– Te... a királyn? elküld?tt téged...
– Visszaj?ttem. Nevezz csak bolondnak.
Egy szerelmes bolond. Tyrion megk?sz?rülte a torkát.
– Kés?bb majd beszélhettek a régi, szép id?kr?l... miután elmagyaráztam, miért használhatnátok jobban a fejemet, ha a nyakamon maradna. Rá fogsz j?nni, Plumm nagyúr, hogy nagyon nagylelk? tudok lenni a barátaimmal. Ha kételkedsz, kérdezd meg Bronnt. Vagy Shaggát, Dolf fiát. Esetleg Timettet, Timett fiát.
– Kik azok? – kérdezte Kalamáris.
– Jó emberek, akik felajánlották nekem a kardjukat, és nagyon sokat nyertek a szolgálatukkal. – Megvonta a vállát. – Rendben, a ?jó” nem teljesen igaz. Vérszomjas fattyú mindegyik, akárcsak ti.
– Lehetséges – bólintott Barna Ben. – De az is lehet, hogy csak kitaláltál néhány nevet. Shaggát mondtál? Az nem n?i név?
– Az biztos, hogy elég nagy melle van. Ha legk?zelebb találkozom vele, benézek a nadrágja alá, hogy biztos legyek a dolgomban. Az ott egy cyvasse-tábla? Hozd ide, és játszhatunk egyet, el?bb azonban kérek egy kupa bort. A torkom száraz, akár egy régi csont, és rengeteg mindent kell elmondanom.
Jon
Aznap éjjel az erd?ben üv?lt? vadakról álmodott, akik harci kürt?k b?gésére és dobok düb?rgésére k?zeledtek. BUMM dumm BUMM dumm BUMM, dobbant ezer szív egy ütemre. Dárdákkal, íjakkal, fejszékkel vonultak. Voltak, akik póni nagyságú kutyákkal vontatott csontszekereken utaztak. Negyven láb magas óriások lépdeltek k?ztük, t?lgyfa nagyságú p?r?ly?ket lengetve.
– Tartsatok ki! – kiáltotta Havas Jon. – Vissza kell verni ?ket! – Egyedül állt a Fal tetején. – Tüzet! Tüzet nekik! – üv?lt?tte, de senki sem hallotta.
Mindenki elment. Magamra hagytak.
ég? nyílvessz?k sziszegtek, lángnyelvet húzva maguk után. Madárijeszt? testvérek buktak le a Falról, fekete k?penyük lángolt. ?Havas!” – rikoltotta egy sas, mik?zben az ellenség pókként kúszott fel a jégfalon. Jon fekete jégpáncélt viselt, de a pengéje v?r?sre változott a kezében. Amint a halottak felértek a Fal tetejére, visszaküldte ?ket, hogy újra meghaljanak. Meg?lt egy ?sz szakállú férfit, aztán egy csupasz kép? ifjút, egy óriást, egy hórihorgas, hiányos fogú lidércet, egy dús v?r?s hajú lányt. Túl kés?n ismerte fel Ygritte-et. Ugyanolyan gyorsan t?nt el, ahogy megjelent
A világ v?r?s k?dbe olvadt. Jon vágott és d?f?tt. Levágta Donal Noye-t, és kibelezte Süket Dick Follardot. Félkez? Qhorin térdre esett, hiába próbálta elállítani a nyakából ?ml? vért.
– én vagyok Deres ura! – üv?lt?tte Jon. Már Robb állt el?tte, haja nedves volt az olvadt hótól. Hosszúkarom az ? fejét is lemetszette. Aztán egy g?cs?rt?s kéz durván megragadta Jon vállát. Megfordult...
...és arra ébredt, hogy egy holló csipkedi a mellét
– Havas! – károgta a madár.
Jon elhessegette. A holló méltatlankodó károgással sz?kkent fel az ágy támlájára, és onnan nézett le rá megvet?en a kora hajnali szürkületben.
Elj?tt az id?. A farkas órája. Nemsokára felkel a nap, és négyezer vad kel át a Falon, ?rület. Havas Jon égett kezével beletúrt a hajába, és újra átgondolta, mit tett. Ha kinyitja a kaput, nem lesz visszaút. A Vén Medvének kellett volna egyezkednie Tormunddal. Jaremy Rykkernek, Félkez? Qhorinnak, Denys Mallisternek vagy valami más veteránnak. A nagybátyámnak. Azonban most már túl kés? a kételyekhez. Minden választás magában hordozza a kockázatot, minden választásnak vannak k?vetkezményei. Végig kell játszani a játékot.
Felkelt és fel?lt?z?tt a s?tétben, mik?zben Mormont hollója a szoba másik végében motyogott.