– Nem, nagyuram, azt akarom mondani, hogy csipkés alsónem?t fognak stoppolni! Persze, hogy fegyverforgatást tanulnak! Ezenkívül vajat k?pülnek, t?zifát aprítanak, istállót takarítanak, éjjeliedényeket ürítenek és üzeneteket visznek... és amikor nem ezeket teszik, akkor dárdával, karddal és íjjal gyakorolnak!
Marsh még a szokásosnál is jobban elv?r?s?d?tt.
– Bocsáss meg az ?szinteségemért, parancsnok, de ennél finomabban nem tudom magam kifejezni. Amit javasolsz, az egész egyszer?en árulás. Az éjjeli ?rség tagjai nyolcezer esztend?n át álltak a Falon, és harcoltak a vadak ellen. Most pedig egyszer?en átengeded ?ket, menedéket adsz nekik a várainkban, élelmet és ruhát juttatsz nekik, és még harcolni is megtanítod ?ket. Talán én emlékeztesselek rá, Havas parancsnok? Esküt tettél!
– Pontosan tudom, mire esküdtem! – vágott vissza Jon. – Kard vagyok a s?tétségben. A falak ?re vagyok. A t?z vagyok, amely el?zi a hideget, a fény, amely elhozza a hajnalt, a kürt, amely felébreszti az alvókat, a pajzs, amely az emberek birodalmát védelmezi. Ezek ugyanazok a szavak, amelyeket te is elmondtál, amikor letetted az esküdet?
– Azok, ezt parancsnok uram is jói tudja.
– Biztos vagy benne, hogy nem felejtettem ki valamit? Esetleg a királyról és a t?rvényeir?l, meg arról, hogy ennek a f?ldnek minden talpalatnyi részét védenünk kell, és tartanunk az ?sszes romba d?lt várat? Hogy is szól ez a rész? – Jon várta a választ, ám az nem j?tt. – A pajzs, amely az emberek birodalmát védelmezi. Ezek azok a szavak Mondd meg nekem, nagyuram: mik ezek a vadak, ha nem emberek?
Bowen Marsh kinyitotta a száját, de nem j?tt ki hang bel?le. Nyakán pír kúszott fel az arcára.
Havas Jon elfordult t?le. A nap utolsó fényei már halványulni kezdtek. Figyelte, ahogy a fal repedései v?r?sr?l szürkére, majd feketére változnak, a t?zcsíkok fekete jégfolyamokká alakulnak. Odalent Melisandre úrn? kántált a tüze mellett Fény Ura, óvj meg minket, mert az éj s?tét, és tele van iszonyattal
– K?zeleg a tél – mondta végül, megt?rve a kényelmeden csendet –, és vele a Mások. A Fal az a hely, ahol meg tudjuk állítani ?ket. A Fal azért készült, hogy megállítsuk ?ket. De a Falra emberek kellenek. Ezzel a vitát lezártuk, rengeteg a tennivalónk a kapu kinyitása el?tt. Tormund embereinek ételt, ruhát és szállást kell adnunk. Sokan k?zülük betegek, ápolásra van szükségük. Ez a te feladatot lesz, Clydas. Ments meg annyit, amennyit csak tudsz.
Clydas k?d?s, rózsaszín szemével pislantott.
– Megteszem, ami t?lem telik, Jon. úgy értem, parancsnok
– Szükségünk lesz minden szekérre és kordéra, hogy a szabad népet új lakhelyeikre szállítsuk. Othell, err?l te gondoskodsz.
Yarwyck elfintorodott.
– értem, parancsnok.
– Bowen uram, te gy?jt?d be a zsákmányt. Aranyat, ezüst?t borostyánt türkizt, kark?t?ket, nyakláncokat. Mindent írj ?ssze, számolj meg, és gondoskodj róla, hogy biztonságban odaérjenek a Keleti ?rségbe.
– Igenis, parancsnok!
Jég, gondolta Jon, és t?r?k a s?tétben. Keményre fagyott, v?r?s vér és meztelen acél. Kardtartó keze megfeszült. Feltámadt a szél.
Cersei
Minden éjszaka hidegebbnek t?nt az el?z?nél.
A cellában nem volt sem kandalló, sem parázstartó. Az egyetlen ablak túl magasan helyezkedett el ahhoz, hogy kilásson b?rt?néb?l, és a keskenysége miatt át sem fért volna rajta, viszont ahhoz elég nagy volt, hogy a kinti hideg beférk?zz?n az apró helyiségbe. Cersei a fogvatartóitól kapott els? ruhát széttépte, és k?vetelte, hogy adják vissza a sajátját, így egy ideig meztelenül kellett dideregnie. Amikor hoztak neki egy új ruhát, engedelmesen belebújt, és még meg is k?sz?nte, bár a szavak majdnem a torkán akadtak.
Az ablakon át a hangok is beszüremlettek, a királyn? csak innen tudhatta, mi t?rténik a városban. Az ételt hozó septák soha nem beszéltek hozzá.
Gy?l?lte a helyzetét. Jaime biztosan elj?n érte, de honnan fogja tudni, hogy megérkezett? Cersei csak abban reménykedett, hogy ikertestvére nem lesz olyan ostoba, hogy hadsereg nélkül vonuljon a templomhoz. Minden kardra szüksége lehet az épületet k?rbevev? Szegény Bajtársak ellen. Gyakran kérdez?sk?d?tt testvére után, de b?rt?nének ?rei nem válaszoltak. Ser Lorasról is kérdezett. Legutolsó értesülései szerint a Viráglovag haldoklott, súlyos sebet kapott Sárkányk? bevétele k?zben. Haljon csak meg, gondolta Cersei, de minél gyorsabban. A fiú halálával üresedés támadna a Királyi Test?rségben, ami az ? megváltását jelenthetné. ám a septák ugyanúgy hallgattak Loras Tyrellr?l, mint Jaimer?l.