– Nem halott!
– De az. Az anyja még nem látja, és ezek szerint te sem, de a halál már itt van. – Eltávolodott néhány lépést, aztán megtorpant, visszafordult. – Elhoztam neked óriásvész Tormundot. Most küldd el hozzám a sz?rnyeteget!
– Ha tudom, elküld?m.
– Tedd azt. Tartozol nekem, Havas Jon.
Jon figyelte, ahogy elmegy. Nincs igaza. Biztosan téved. A szürke-hám nem olyan halálos, mint mondja, a gyermekeknél nem.
Szellem k?zben újra elt?nt. A nap alacsonyra ereszkedett nyugaton. Egy kupa jó, f?szeres forralt bor most sokat segítene. ám azzal még várnia kell. Ellenségekkel kell találkoznia, mégpedig a legrosszabb fajtákkal: a saját testvéreivel.
B?r?s a felvonóketrecnél várt rá, és együtt mentek fel a Falra. Minél magasabbra emelkedtek, annál er?sebben fújt a szél. ?tven lábnál a ketrec er?sen kilengett minden széll?késre. Id?nként nekikoccant a Falnak, és a napfényben vakítóan csillogó kristályzuhatagot fakasztott bel?le. Az er?d legmagasabb tornyait is maguk m?g?tt hagyták. Négyszáz lábnál a szélnek foga volt, a fekete k?penyek zajosan csapkodtak a vasrácsokon. Hétszáz lábnál már át is fújt rajtuk. A Fal az enyém, emlékeztette magát Jon, mik?zben a felvonó kezel?i a cs?rl?t tekerték. Legalább még két napig.
Jon leugrott a jégre, k?sz?netet mondott a cs?rl?s?knek, és biccentett az ?rt álló dárdás katonáknak. Mindketten mélyen el?rehúzták gyapjúk?penyük csuklyáját, így a szemük?n kívül semmi sem látszott bel?lük, de Jon felismerte Tyt a hátára omló hosszú, zsíros, fekete hajról, és Owent is a derekánál az ?vébe t?z?tt kolbászról. A tartásuk alapján is tudta volna azonosítani ?ket. Egy jó úrnak ismernie kell az embereit, mondta egyszer apja neki és Robbnak még Deresben.
Jon kisétált a Fal szélére, és lenézett a harcmez?re, ahol Mance Rayder seregét t?nkreverték. Vajon hol lehet most Mance? Rád talált, kishúgom? Vagy csak téged használt fel, hogy elmenekülhessen innen?
Oly hosszú id? telt el, mióta utoljára látta Aryát. Vajon hogy nézhet ki most? Megismerné egyáltalán? Lábalatti Arya. Mindig szurtos volt az arca. Megvan még az a kis kard, amit Mikkennel kovácsoltatott neki? A hegyes végével szúrunk, mondta neki. Nem is mert a nászéjszakára gondolni, ha csak a fele igaz annak, amit Havas Ramsay-r?l beszéltek Hozd ?t haza, Mance. Megmentettem a fiadat Melisandrétól, és most még négyezer embert a szabad népedb?l. Tartozol nekem azzal a kislánnyal.
Az északi Kísértetjárta Erd?ben a fák k?zé bekúsztak a délutáni árnyékok. A nyugati égbolt v?r?sen izzott, de keleten már felt?ntek az els? csillagok. Havas Jon behajlította kardforgató keze ujjait, és azokra gondolt akiket elveszített. Sam, te kedves, k?vér bolond, gonosz tréfát ?ztél velem, amikor megválasztattál parancsnoknak. Egy parancsnoknak nincsenek barátai.
– Parancsnok – szólalt meg B?r?s –, emelkedik a ketrec.
– Hallom. – Jon elhátrált a peremr?l.
Els?ként a két klánf?n?k, a b?rbe és vasba ?lt?z?tt Norrey és Flint lépett ki a Falra. A Norrey úgy festett, mint valami vén róka, ráncos volt, és aszott, szeme azonban élénken és okosan csillogott. Torghen Flint fél fejjel alacsonyabb lehetett nála, de legalább kétszer annyit nyomott – a z?m?k, izmos férfi bütyk?s, sonkányi ?klével vastag botra támaszkodott, úgy sántikált ki a jégre. Bowen Marsh k?vette ?ket medveb?rbe burkolózva, majd Othell Yarwyck és a borg?z?s Cellador septon.
– Gyertek, sétáljunk – mondta Jon. Nyugat felé indultak a Falon, a nap irányában lépdeltek a kaviccsal felszórt ?svényen. Csak akkor szólalt meg újra, amikor ?tvenlábnyira távolodtak a ketrect?l. – Tudjátok, miért hívattalak ide titeket. Három nap múlva, hajnalban kinyílik a kapu, és átengedjük a falon Tormundot az embereivel együtt. Rengeteg el?készület vár ránk.
Csend fogadta bejelentését, melyet végül Othell Yarwyck t?rt meg.
– Parancsnok, t?bb ezer...
–...kiéhezett, otthonától messze szakadt, halálosan fáradt vad. – Jon a távoli tábortüzekre mutatott. – Ott vannak. Tormund szerint négyezren.
– A tüzek alapján háromezret mondanék. – Bowen a jegyzékek és számok világában élt. – és állítólag még kétszer annyian vannak Rideghonban, az erdei boszorkánnyal, Ser Denys pedig nagy táborokról ír az árnyéktornyon túli hegyek k?z?tt.
Jon meg sem próbálta cáfolni.
– Tormund szerint a K?nnyez? ismét meg akar próbálkozni a Koponyák Hídjával.
A Vén Gránátalma megérintette a sebhelyét. ? maga is ott volt a Koponyák Hídjának véd?i k?z?tt, amikor a K?nnyez? legutóbb megpróbálta átvágni magát a Toroknál.