Az ég k?ny?rtelenül kék volt, egyetlen apró felh?pamacs sem látszott rajta. A téglák nemsokára megsülnek a napon, gondolta Dany. Odalent a homokon a harcosok a szandáljuk talpán keresztül fogják érezni a forróságot.
Jhiqui levette róla selyemk?penyét, Irri pedig besegítette a fürd?-medencébe. A víz csillogott a felkel? nap fényében, de a datolyaszilvafa árnyéka valamelyest védte a sugaraktól.
– Ha meg is nyitják a vermeket, felségednek biztosan oda kell mennie? – kérdezte Missandei, mik?zben a királyné haját mosta.
– Fél Meereen ott lesz, hogy lásson engem, drága szív.
– Felség, ez k?ny?r?g neked, hagyd, hogy Meereennek az a fele inkább a vérz? és haldokló embereket nézze.
Igaza van, gondolta a királyn?, de ez most nem számít.
Amikor elég tisztának érezte magát, halk csobbanással felállt. A vízcseppek végigfutottak a lábán, gy?ngy?zve csillogtak a mellén. A nap felkapaszkodott az égre, és a népe hamarosan ?sszegy?lik. Szívesebben áztatta volna magát egész nap a ragyogó medencében, hideg gyüm?lcs?t szemezgetve egy ezüsttálról, a v?r?s ajtós házról álmodozva, de egy királyn? a népéért él, nem saját magáért.
Jhiqui puha t?rülk?z?vel szárazra t?r?lte.
– Khaleesi, melyik tokart szeretnéd ma viselni?
– A sárga selymet. – A nyulak királyn?jét nem láthatják a nagy fülei nélkül. A sárga selyemruha k?nny? volt, és szell?s, és a vermeknél biztosan fojtogató lesz a h?ség. A v?r?s homok égeti a meghalni készül?k talpát. – és a hosszú, v?r?s fátylat. – A fátyol megakadályozza, hogy a szél homokot fújjon a szájába. és a v?r?s?n nem látszanak a vércseppek.
Mik?zben Jhiqui a királyn? haját fésülte, Irri pedig a k?rmét festette, gondtalanul csacsogtak az aznapi viadalokról. Hamarosan újra megjelent Missandei.
– Felség, a király szeretné, ha csatlakoznál hozzá, miután fel?lt?ztél, és Quentyn herceg is elj?tt a dorne-iakkal Szót váltana veled, ha neked is megfelel.
A mai napon nem sok dolog lesz, ami megfelel
– Majd máskor.
A Nagy Piramis aljában Ser Barristan várta ?ket egy díszes, nyitott gyaloghintóban, melyet Bronz Bestiák vettek k?rül. Ser Nagyapa, gondolta Dany. A férfi éltes kora ellenére magasnak és jókép?nek látszott a t?le kapott páncélban.
– Jobban ?rülnék, ha Makulátlan ?r?k vigyáznának rád, felség – mondta az id?s lovag, mik?zben Hizdahr a rokonát üdv?z?lte. – Ezeknek a Bronz Bestiáknak a fele képzetlen felszabadított. – A másik fele pedig megkérd?jelezhet? h?ség? meereeni, tehette volna hozzá. Selmy egyik meereeniben sem bízott, még a tarfej?ekben sem.
– és képzetlenek is maradnak, ha nem próbáljuk ki ?ket.
– Egy maszk sok mindent eltakarhat, felség. Az ember a bagoly álarc m?g?tt ugyanaz a bagoly, aki tegnap és azel?tt ?rz?tt téged? Honnan tudhatnánk?
– Hogyan bízhatna Meereen a Bronz Bestiákban, ha én sem teszem? Jó és bátor emberek vannak a maszkok m?g?tt, a kezükbe teszem az életemet. – Dany elmosolyodott. – Túl sokat aggódsz, ser. Itt vagy te mellettem, milyen más védelemre lenne szükségem?
– én már ?regember vagyok, felség.
– Er?s Belwas is velem lesz.
– Ahogy gondolod. – Ser Barristan lehalkította a hangját – Felség, szabadon engedtük a Meris nev? n?t, ahogy parancsoltad. Miel?tt elment, még kérte, hogy beszélhessen veled, de én mentem el hozzá. Azt állítja, a Rongyos Herceg már a kezdetekt?l a te ügyed mellé akart állni a Szélfúttákkal. Azért küldte ?t ide, hogy titokban egyezkedjen veled, de a dorne-iak lebuktatták és elárulták, miel?tt felkereshetett volna.
árulás az áruláson belül, gondolta fáradtan a királyn?. Hát már sosem lesz vége?
– Mennyire hiszel neki, ser?
– Nem igazán, felség, de ezt mondta.
– Szükség esetén átállnának hozzánk?
– Azt mondta, a megfelel? ?sszegért igen.
– Fizesd ki. – Meereennek vasra volt szüksége, nem aranyra.
– A Rongyos Herceg nem csak aranyat szeretne, felség. Meris szerint Pentost akarja.
– Pentost? Hogy adhatnám neki Pentost? Egy fél világ választ el t?le!
– Meris azt mondta, hajlandó várni, amíg elindulunk Westerosra.
és ha soha nem indulok el?
– Pentos a pentosiaké, ráadásul Illyrio Pentosban tanácsos, ? szervezte meg a házasságk?tésemet Khal Drogóval, és t?le kaptam a sárkánytojásaimat, ? küld?tt ide téged, Belwast és Groleót. Nagyon sokkal tartozom neki. Nem fogom azzal meghálálni a jószív?ségét, hogy átadom a városát holmi zsoldosnak! Nem!
Ser Barristan biccentett.
– Felséged b?lcsen d?nt?tt
– értél már ilyen ígéretes napot szerelmem? – kérdezte Hizdahr zo Loraq, amikor csatlakozott hozzájuk. Felsegítette Danyt a gyaloghintóba, melyben két magas támlájú trónszéket helyeztek el egymás mellett.