Sárkányok tánca

– Tedd, amit mond, Holly – bólintott Rowan. – Néhányan ismerik az arcodat, nincs szükségünk f?l?sleges bonyodalomra.

 

Theon vezette a menetet fel a lépcs?n. Ezernyi alkalommal tettem már meg ezt az utat. K?ly?kként felfutott, lefelé pedig hármasával vette a lépcs?ket. Egyszer pont ráugrott ?reg Nanra, és a f?ldre d?nt?tte az ?regasszonyt, amivel kiérdemelte deresi gyermekkora legnagyobb verését, bár igazán semmiség volt ahhoz képest, amit a bátyjai tettek vele Pyke-on. ? és Robb számos h?sies csatát vívtak ezeken a lépcs?k?n, fakardokkal csépelve egymást. Jó gyakorlás volt, megtanította rá, mennyire nehéz csigalépcs?n felfelé harcolni, f?ként egy el

 

t?kélt ellenféllel szemben. Ser Rodrik gyakran mondta, hogy egyetlen jó ember százat is feltarthat, ha felülr?l harcol.

 

Ez azonban már nagyon régen t?rtént. Mostanra mind meghaltak. Jory, az ?reg Ser Rodrik, Eddard nagyúr, Harwin és Hullen, Cayn, Desmond és K?vér Tom, Alyn a lovagságról sz?tt álmaival, Mikken, akit?l az els? valódi kardját kapta. Még ?reg Nan is.

 

és Robb. Robb, aki sokkal inkább volt testvére Theonnak, mint bármelyik fiú Balon Greyjoy ágyékából. Meggyilkolták a V?r?s Nászon, lemészárolták a Freyek. Nekem is ott kellett volna lennem vele. Hol is voltam? Az oldalán kellett volna meghalnom.

 

Theon olyan hirtelen torpant meg, hogy F?z kis híján beleütk?z?tt. Ott volt el?tte Ramsay hálószobájának ajtaja, és a Fattyú Fiai ?rizték – Savanyú Alyn és Morgó.

 

Az ?si istenek meghallgattak minket. Mint Ramsay nagyúr oly gyakran hangoztatta, Morgónak a nyelve hiányzott, Savanyú Alynnak pedig az esze. Az egyik er?s volt, a másik fenyeget?, de életük nagy részét mindketten Rémvár szolgálatában t?lt?tték. Mindig azt tették, amit mondtak nekik.

 

– Forró vizet hoztam Arya úrn?nek – mondta nekik Theon.

 

– Mosd meg magad is, B?z?s! – r?h?g?tt Savanyú Alyn. – úgy b?zlesz, mint a lóhúgy!

 

Morgó egyetért?en felmordult, de lehet, hogy a hang nevetés akart lenni. Alyn kinyitotta az ajtót, és Theon intett a mosón?knek, hogy bemehetnek.

 

A napfény nem szüremlett be a szobába, minden árnyékba borult. A kandallóban, a halódó zsarátnokok k?z?tt egy utolsó fahasáb pattogott félszegen, az ?sszetúrt, üres ágy mellett álló asztalon gyertya pislákolt. A lány elt?nt, gondolta Theon. Kétségbeesésében kivetette magát az ablakon. Csakhogy az ablaktáblákat becsukták a vihar miatt, a résekbe belefagyott a hó.

 

– Hol van? – kérdezte Holly, mik?zben n?vérei bele?nt?tték a v?dr?k tartalmát a nagy, kerek dézsába. Frenya becsukta az ajtót, és a hátával nekitámaszkodott. – Hol van? – ismételte Holly. Odakint felb?dült egy kürt. Vagy inkább trombita. A Freyek csatához gyülekeznek. Theon érezte a viszketést hiányzó ujjhegyeiben.

 

Aztán meglátta a lányt A helyiség legs?tétebb sarkában, a f?ld?n kuporgott labdává g?mb?ly?dve, néhány farkasb?r alatt. Theon soha nem vette volna észre, ha nem reszket olyan hevesen. Jeyne magára húzta a b?r?ket, így próbált elrejt?zni. El?lünk? Vagy nemes férjurára számított? A gondolattól, hogy Ramsay is bármikor betoppanhat, legszívesebben maga is üv?lt?tt volna.

 

– úrn?m. – Theon nem bírta rávenni magát, hogy Aryának nevezze, de nem merte Jeyne-nek sem hívni. – Nem kell elbújnod, barátok vagyunk.

 

A prémek megmoccantak, kikandikált egy k?nnyekt?l csillogó szempár. S?tét, túl s?tét. Barna szem.

 

– Theon?

 

– Arya úrn?. – Rowan k?zelebb lépett. – Velünk kell j?nn?d, mégpedig azonnal. Azért vagyunk itt, hogy elvigyünk a bátyádhoz.

 

– A bátyámhoz? – A lány arca el?bukkant a farkasb?r?k alól. – Nekem... nekem nincs bátyám.

 

Elfelejtette, ki ?. Elfelejtette a nevét.

 

– Lehet – mondta gyorsan –, de régen voltak fiútestvéreid, három is. Robb, Bran és Rickon.

 

– ?k halottak. Most nincs bátyám.

 

– De van egy féltestvéred – mondta Rowan. – Varjú nagyúr.

 

– Havas Jon?

 

– Elviszünk hozzá, de most r?gt?n j?nn?d kell.

 

Jeyne az álláig húzta a farkasb?rt.

 

– Nem, ez valami csel! Ez az ? m?ve, a... az én uramé, az én drága férjuramé, ? küld?tt titeket, hogy próbára tegye a szerelmemet! De én szeretem, szeretem ?t, jobban, mint bármit! – K?nnycsepp cs?rg?tt végig az arcán. – Mondjátok meg, mondjátok meg neki! Megteszem, amit kíván... amit akar... vele, vagy... vagy a kutyával, vagy... k?ny?rg?m... nem kell levágnia a lábamat, nem próbálok menekülni, soha, és fiúkat szül?k neki, esküsz?m, esküsz?m!

 

Rowan halkan füttyentett.

 

– Az istenek verjék meg ezt az embert!

 

– én jó lány vagyok! – ny?sz?r?gte Jeyne. – Kitanítottak!

 

F?z ?sszevonta a szem?ld?két.

 

– Valaki vegye rá, hogy abbahagyja a sírást. Az ?r néma volt, nem süket. Meg fogják hallani.

 

– állítsd fel, K?p?nyegforgató! – Hollynak a kezében termett a kés. – állítsd fel, vagy én teszem meg! Mennünk kell! állítsd fel a kis picsát, és verj bele némi bátorságot!

 

George R. R. Martin's books