Sárkányok tánca

– Abel tud magáról gondoskodni – mormolta Mókus.

 

Ez ?rület! Reménytelen, ostoba és halálra ítélt ?tlet. Theon megitta maradék s?rét, és vonakodva felállt.

 

– Keresd meg a n?véreidet. Az úrn? dézsájának megt?ltéséhez sok víz kell.

 

Mókus távozott, halk léptekkel, mint mindig. Rowan Theonnal együtt hagyta el a termet Mióta ? és a n?vérei az istenerd?ben rátaláltak, egyikük mindig ott járt a nyomában, soha nem tévesztették szem el?l. Nem bíztak benne. Miért is bíznának? El?tte B?z?s voltam, és ismét B?z?s lehetek. B?z?s, B?z?s, rímel arra, hogy b?n?s.

 

Odakint továbbra is esett a hó. A fegyverhordozók hóemberei ijeszt?, tíz láb magas, eltorzult óriásokká alakultak. Fehér falak tornyosultak f?léjük minden oldalról, ahogy Rowannel az istenerd? felé tartottak; az utak az er?d, a torony és a csarnok k?z?tt jeges árkok labirintusává váltak, melyeket óránként tisztogattak, hogy járhatóak maradjanak. Az útveszt?ben k?nnyen el lehetett tévedni, de Theon Greyjoy minden kanyart és szegletet ismert.

 

Még az istenerd? is fehérbe ?lt?z?tt. A szívfa alatti tavon vékony jégkéreg képz?d?tt, és a sápadt t?rzsbe vésett arc apró jégcsapokból álló bajuszt n?vesztett. Ebben az órában nem reménykedhettek az ?si istenek segítségében. Rowan odébb vonta Theont a fa alatt imádkozó északiaktól, és behúzódtak egy rejtett zugba a barakk falához, egy záptojásszagú, meleg sárral teli tó mellé. Theon látta, hogy még a sárg?r?ngy?k is télig megfagytak.

 

– K?zeleg a tél...

 

Rowan éles pillantást vetett rá.

 

– Nincs jogod Eddard nagyúr szavait a szádra venned. Neked nincs. Soha nem is lesz. Azok után, amit tettél...

 

– Ti is meg?ltetek egy fiút

 

– Nem mi voltunk, mondtam már.

 

– A szavak, akár a szél. – ?k sem jobbak nálam. Ugyanolyanok vagyunk. – A t?bbieket meg?ltétek, ?t miért nem? Sárga Dick...

 

–...legalább úgy b?zl?tt, mint te. Igazi disznó volt.

 

– Kis Walder pedig egy malac. A meg?lésével egymásnak ugrasztottátok a Freyeket és a Manderlyket. ügyes húzás volt, ti...

 

– Nem mi voltunk! – Rowan torkon ragadta, és nekiszorította a barakk falának. Arca alig egyhüvelyknyire volt az ?vét?l. – Csak mondd még egyszer, és kitépem azt a hazug nyelved, rokongyilkos!

 

Theon rámosolygott t?r?tt fogaival.

 

– Nem fogod. Szükséged van a nyelvemre, hogy átjussunk az ?r?k?n. Szükséged van a hazugságaimra.

 

A n? az arcába k?p?tt, aztán elengedte, és keszty?s kezét a nadrágjába t?r?lte, mintha beszennyez?d?tt volna az érintést?l.

 

Theon tudta, hogy nem kellene provokálnia. Ez a n? a maga módján ugyanolyan veszélyesnek t?nt mint Nyúzó vagy Táncolj Damon. ? viszont fáradt volt és fázott a feje lüktetett és nem aludt napok óta.

 

– Sz?rny? dolgokat cselekedtem... elárultam a sajátjaimat, k?p?nyeget fordítottam, olyan emberek halálát rendeltem el, akik bíztak bennem... de nem vagyok rokongyilkos!

 

– Igen, hiszen Stark fiai soha nem voltak a rokonaid. Tudjuk.

 

Ez is igaz volt, de Theon nem erre gondolt. Nem az én véreim voltak, de akárhogy is, sosem ártottam nekik. Egy molnár fiait ?ltük meg. Theon nem akart az anyjukra gondolni. évek óta ismerte a molnár feleségét, még ágyba is vitte. Hatalmas, nehéz kebel nagy, s?tét bimbóval, édes ajak, vidám nevetés. Soha t?bbé nem kóstolhatom.

 

De nem lett volna értelme mindezt elmondani Rowannek. Soha nem hinne neki, mint ahogy ? sem hitte el a n? egyetlen szavát sem.

 

– Vér tapad a kezemhez, de nem a testvéreim vére – mondta fáradtan. – és megbüntettek érte.

 

– Nem eléggé. – Rowan hátat fordított neki.

 

Ostoba n?személy. Talán nem t?bb egy emberroncsnál, de még mindig viselte a t?rét. Mi sem lenne egyszer?bb, mint el?rántani, és a lapockái k?zé szúrni. Erre még mindig képes lett volna, t?redezett és hiányzó fogai ellenére. Talán még jót is tett volna vele – gyorsabb és tisztább vég, mint amivel neki és n?véreinek szembesülniük kell, amikor Ramsay elkapja ?ket.

 

B?z?s képes lett volna rá. Meg is tette volna, abban a reményben, hogy a kedvére tesz Ramsay nagyúrnak. Ezek a szajhák el akarják rabolni Ramsay feleségét; B?z?s ezt nem engedheti. De az ?si istenek felismerték ?t, Theonnak nevezték. A vas szül?tte. A vas szül?tte voltam, Balon Greyjoy fia és Pyke jog szerinti ?r?k?se. Ujjcsonkjai viszkettek és bizseregtek, de nem húzta el? a t?rét

 

Amikor Mókus visszatért a másik négy mosón? is vele volt a hórihorgas, szürke hajú Myrtle, Rontószem? F?z hosszú, fekete copfjával, a vastag derekú, hatalmas mell? Frenya és Holly a késével. A szolgálólányok durva, szürke vászonruháját viselték, valamint fehér nyúlsz?rrel szegélyezett, barna gyapjúk?penyt. Nincs kardjuk, gondolta Theon. Sem fejsze vagy p?r?ly, csak kések. Holly k?penyét ezüstcsat fogta ?ssze, Frenya pedig vastag kenderk?telet tekert a derekára a csíp?jét?l a melléig, amit?l még vastagabbnak t?nt.

 

George R. R. Martin's books