– Tehát igaz! Meg akarod tartani magadnak! Most már értem, a fattyú az apja helyére vágyik!
A fattyú visszautasította az apja helyét. Ha a fattyú Valt akarta volna, csak kérnie kell.
– Bocsáss meg, ser, szívnom kell egy kis friss leveg?t. – Itt büd?s van. Hirtelen felkapta a fejét. – Kürtszó!
Mások is meghallották. A zene és a nevetés azonnal elhalt, a táncosok mozdulatlanná dermedve hallgatóztak. Még Szellem is a fülét hegyezte.
– Hallottátok? – kérdezte Selyse királyné a lovagjait.
– Harci kürt, felség – felelte Ser Narbert.
A királyné a nyakához emelte reszket? kezét.
– Megtámadtak minket?
– Nem, felség – mondta Királyerdei Ulmer. – Ezek a Fal ?rei voltak
Egy kürtszó, gondolta Jon. Hazatér? felderít?k.
Aztán újra felhangzott, a hang bet?lt?tte a pincét.
– Két kürtszó – motyogta Mully.
Fekete testvérek, északiak, a szabad nép gyermekei, thennek, a királyné emberei, mindenki elhallgatott, figyelt. Eltelt ?t szívdobbanásnyi id?. Tíz. Húsz. Fajankó Owen megmoccant, Jon fellélegzett.
– Két kürtszó – jelentette be. – Vadak.
Val!
óriásvész Tormund végre megérkezett.
Daenerys
A csarnok visszhangzott a yunkai nevetést?l, a yunkai daloktól, a yunkai imáktól. A táncosok táncoltak, a zenészek kül?n?s dallamokat játszottak cseng?k?n, sipokon és dudákon; az énekesek ?si szerelmes dalokat zengtek ó-Ghis érthetetlen nyelvén. Patakokban folyt a bor – nem a Rabszolga-?b?l híg, savanyú l?réje, hanem az Arbor édes ned?je és Qarth egzotikus f?szerekkel ízesített álombora. A yunkaik Hizdahr király meghívására érkeztek, hogy aláírják a békét, és szemtanúi legyenek Meereen messze f?ld?n híres küzd?vermei újbóli megnyitásának. Nemes férje kitárta el?ttük a Nagy Piramist.
Gy?l?l?m ezt az egészet! – gondolta Daenerys Targaryen. Hogyan t?rténhetett, hogy olyan emberekkel iszom és nevetgélek, akiket legszívesebben megnyúznék?
Legalább tucatnyi kül?nféle hús-és halételt szolgáltak fel: tevét, krokodilt, énekl? tintahalat, f?szeres kéregben sült kacsát, tüskés légylárvákat, illetve kecskét, sonkát és lovat a kevésbé egzotikus ízlés? vendégeknek. és persze kutyát. Egyetlen ghisi lakoma sem lehetett teljes kutyafogás nélkül. Hizdahr szakácsai négy kül?nféle kutyaételt készítettek.
– A ghisiek elfogyasztanak mindent, ami úszik, repül vagy mászik, kivéve az embert és a sárkányt – figyelmeztette Daario –, de fogadni mernék, hogy ha lenne rá lehet?ségük, a sárkányt is megennék.
A hús ?nmagában azonban még nem tette teljessé az étkezést, ezért volt b?séggel z?ldség, gyüm?lcs és gabona is. A leveg?ben sáfrány, fahéj, bors és más drága f?szerek illata keveredett.
Dany alig evett valamit. Béke van, mondta magában. Ezt akartam, ezért dolgoztam, ezért mentem hozzá Hizdahrhoz. Miért érzem mégis úgy, mintha vereséget szenvedtem volna?
– Már nem tart sokáig, szerelmem – próbálta megnyugtatni Hizdahr. – A yunkaik nemsokára elmennek, és vele együtt a sz?vetségeseik és bérenceik is. Nekünk pedig meglesz minden, amire vágytunk: béke, élelem, kereskedelem. A kik?t?nk újra nyitva áll, a hajók szabadon j?hetnek-mehetnek.
– Igen, valóban megengedték nekik – felelte Dany –, de a hadihajóik itt maradnak. Akkor szorítják ?ssze az ujjaikat a torkunkon, amikor csak akarják. A falaim mellett rabszolgapiacot nyitottak!
– A falainkon kívül drága királyn?m. Ez volt a béke feltétele, hogy a yunkaik szabadon kereskedhessenek, ugyanúgy, mint régen.
– A saját városukban, nem ott, ahol én is látom! – A B?lcs Mesterek a Skahazadhantól délre állították fel a rabszolgakarámokat és az árverési emelvényt, ahol a széles, barna folyó bele?ml?tt a Rabszolga-?b?lbe. – Gúnyosan az arcomba nevetnek, nyíltan kimutatják, mennyire nincs hatalmam bármit is tenni ellenük!
– Színjáték és magamutogatás – legyintett nemes férje. – El?adás, ahogy magad is céloztál rá. Hadd legyen meg az ?r?mük. Ha elmennek, nyitunk egy gyüm?lcspiacot abból, amit itt hagynak.
– Ha elmennek – ismételte Dany. – és mikor mennek el? Lovasokat láttak a Skahazadhan túlsó partján, Rakharo szerint dothraki felderít?k, egy egész khalasarral a hátuk m?g?tt. Foglyok is vannak velük, férfiak, asszonyok és gyermekek, ajándékok a rabszolgatartóknak. – A dothrakik nem adtak el és nem vásároltak, de az ajándékok cseréjét?l nem zárkóztak el. – A yunkaik ezért állították fel itt ezt a piacot. T?bb ezer új rabszolgájuk lesz.
Hizdahr zo Loraq megvonta a vállát.