A dobolás mintha a Vadászkapun túl elterül? Farkaserd?b?l érkezett volna. Itt vannak, szinte k?zvetlenül a falak alatt. Theon végigbicegett a mellvéden, egy ember volt a sok k?zül. ám hiába értek oda a kapu melletti tornyokhoz, a fehér fátyol m?g?tt semmit sem láttak.
– Megpróbálják elfújni a falainkat? – tréfálkozott egy Flint, amikor újra felharsant a harci kürt. – Talán azt hiszik, Jóramun Kürtjét találták meg.
– Stannis olyan ostoba lenne, hogy megrohamozza a kaput? – kérdezte az egyik ?r.
– ? nem Robert – felelte egy hantvégi katona. – Szinte biztosan kivár. Megpróbál kiéheztetni minket.
– El?bb fognak lefagyni a golyói – szólt k?zbe egy másik ?rszem.
– Ki kellene mennünk, megütk?zni vele! – jelentette ki egy Frey.
Tegyétek azt, gondolta Theon. Lovagoljatok ki a hóba, és vesszetek oda. Hagyjátok itt Derest nekem és a szellemeknek. Tudta, hogy Roose Bolton ?rülne egy ilyen ?sszecsapásnak. Véget akar vetni ennek az egésznek. A vár túlságosan zsúfolt ahhoz, hogy ellenálljon egy elhúzódó ostromnak, és az itteni nagyurak k?zül t?bbnek is meg lehet kérd?jelezni a h?ségét. A k?vér Wyman Manderly, Szajhavész Umber, a Hornwood– és a Tallhart-házak emberei, a Locke-ok, a Flintek, a Ryswellek... mindegyikük északi, számtalan generáción keresztül a Starkokra esküdtek fel. Csak a lány tartotta itt ?ket, Eddard nagyúr vére, de a lány csupán egy színjáték része, egy rémfarkasb?rbe bújtatott bárány. Miért is ne küldené ki az északiakat, hogy ütk?zzenek meg Stannisszel, miel?tt kiderül a csalás? Mészárlás a hóban. és minden elesett ember eggyel kevesebb ellenség Rémvár szempontjából.
Vajon ?t engedik harcolni? Akkor legalább férfihoz méltó módon halhatna meg, karddal a kezében. Ezt az ajándékot Ramsay sosem adná meg neki, de Roose nagyúr talán igen. Ha k?ny?rg?m neki. Mindent megtettem, amit kért t?lem, eljátszottam a szerepemet, férjhez adtam a lányt.
A halál volt a legédesebb megváltás, amiben reménykedhetett.
Az istenerd?ben a hó továbbra is elolvadt abban a pillanatban, amikor érintkezett a f?lddel. A forró tavakból g?z szállt fel, benne moha, sár és rothadás szaga keveredett. Meleg k?d t?lt?tte be a leveg?t, néma ?rszemekké változtatva a fákat, magas, árnyk?penybe burkolózó katonákká. A nappali órákban az erd? gyakran volt tele északiakkal, akik az ?si istenekhez imádkoztak, de ebben az id?pontban senki nem volt itt rajta kívül.
Az erd? szívében a varsafa várt rá mindentudó, v?r?s szemével. Theon megállt a tó szélén, és fejet hajtott a t?rzsbe vésett v?r?s arc el?tt. Még itt is hallotta a dobolást. BUMM-dumm-BUMM-dumm-BUMM-dumm-BUMM. A hang távoli mennyd?rgésként mintha minden irányból szólt volna.
Nem fújt a szél, a hópelyhek egyenesen hullottak a hideg, fekete éjszakai égb?l, a szívfa levelei mégis a nevét susogták. ?Theon!”
Az ?si istenek, gondolta. Ismernek engem. Tudják a nevem. Theon voltam a Greyjoy-házból. Eddard Stark gyámfia, gyermekei barátja és testvére.
– K?ny?rg?m! – fohászkodott térdre borulva. – Csak egy kardot kérek! Hadd haljak meg Theonként, ne B?z?sként! – Meglep?en meleg k?nnycseppek g?rdültek le az arcán. – A vas szül?tte voltam. Pyke... Pyke fia, a szigetekr?l.
Egy levél hullott le az egyik ágról, hozzáért a homlokához, és a tóban k?t?tt ki. A v?r?s, ?tágú levél a vízen ringatózott, akár egy véres kéz.
–...Bran – mormolta a fa.
Tudják. Az istenek tudják. Látták, mit tettem. és egy kül?n?s pillanatig úgy t?nt, mintha Bran arca lenne belevésve a fa sápadt t?rzsébe, és ? nézne le rá v?r?s, b?lcs és szomorú szemével. Bran szelleme, gondolta, pedig tudta, hogy ez ?rültség. Miért akarná Bran ?t kísérteni? Mindig kedvesen viselkedett a fiúval, soha nem bántotta. Nem Brant ?ltük meg és nem Rickont. Csak a molnár fiai voltak, a Makkvíz melletti malomból.
– Kellett hoznom két fejet, kül?nben kinevettek volna... gúnyolódtak volna rajtam... ?k...
– Kihez beszélsz? – kérdezte egy hang.
Rémülten fordult meg, attól félt, hogy Ramsay talált rá, de csak a mosón?k voltak – Holly, Rowan és egy harmadik, akinek nem tudta a nevét.
– A szellemekhez – bukott ki bel?le a válasz. – Suttognak nekem, ?k... ?k tudják a nevemet.
– K?p?nyegforgató Theon. – Rowan elkapta a fülét, és er?sen megcsavarta. – Kellett hoznod két fejet, mi?
– Máskül?nben az emberek kinevették volna – tette hozzá Holly.
Nem értik. Theon kiszabadította magát.
– Mit akartok?
– Téged – felelte a harmadik mosón?. Mély hangon beszélt, hajába ?sz szálak keveredtek.
– Mondtam már, meg akarlak érinteni, k?p?nyegforgató – mosolygott Holly, és egy penge jelent meg a kezében.
üv?lthetnék, gondolta Theon. Valaki biztosan meghallaná. A vár tele van fegyveresekkel. Persze halott lenne, mire megérkezne a segítség, vére beleivódna a f?ldbe, és táplálná a szívfát. és miért is lenne az olyan rossz?