Ahogy múltak az órák, lassan megtelt a kocsma. Pyntónak hamarosan elég dolga akadt, így nem tudott a lánnyal foglalkozni, de t?bb t?rzsvendég is dobált pénzt a táljába. Más asztaloknál idegenek ültek: ibbeni bálnavadászok, akik b?zl?ttek a vért?l és a bálnazsírtól, két bravo, illatos olajokkal bekent hajjal, egy k?vér férfi Lorathból, aki amiatt panaszkodott, hogy nem fér be a hasa Pynto asztalai m?gé. Kés?bb három lysi tengerész érkezett a Jószív nev? viharvert gályáról, amelyik múlt éjjel vánszorgott be Braavos kik?t?jébe, és a Tengerár katonái ma reggel szállták meg.
A lysiek a t?zh?z legk?zelebb es? asztalhoz telepedtek, és halkan beszélgettek egy korsó fekete kátrányrum f?l?tt, vigyázva, hogy senki ne hallja ?ket. A lány senki volt mégis hallott majdnem minden szót. és egy id? után mintha már látta is volna ?ket az ?lében doromboló macska sárga szemén át. Az egyik férfi id?s volt, a másik fiatal, a harmadiknak pedig hiányzott az egyik füle, de mindhárman magukon viselték a lysiek jellemz? vonásait: világossz?ke haj és sima, sápadt b?r – arrafelé még er?s volt az erekben a régi Birtok vére.
Másnap reggel, amikor a kedves ember megkérdezte t?le, milyen három új dolgot tudott meg, amit el?tte nem ismert már készen állt a válasszal.
– Tudom, honnan j?ttek a rabszolgák. Westerosi vadak, egy Rideghon nev?, elátkozott romvárosból érkeztek. – ?reg Nan Deresben mesélt neki Rideghonról, amikor még az Arya Stark nevet viselte. – A nagy csata után, ahol a Falon Túli Királyt meg?lték, a vadak elmenekültek, és az erdei boszorkányuk azt mondta nekik, hogy ha k?vetik ?t Rideghonba, hajók érkeznek, és elviszik ?ket egy meleg helyre. Azonban csak két kalózhajó j?tt, a Jószív és az Elefánt, melyeket a vihar ?z?tt északra. Horgonyt vetettek Rideghonnál, hogy elvégezzék a javításokat, és meglátták a vadakat, de azok t?bb ezren voltak, és nem jutott hely mindenkinek a raktérben, ezért azt mondták nekik, csak a n?ket és a gyermekeket viszik el. A vadaknak nem volt mit enniük, ezért a férfiak a fedélzetre küldték asszonyaikat és gyermekeiket, de amint kifutottak a tengerre, a lysiek a fenékbe zárták és megk?t?zték ?ket. Lysben akartak túladni rajtuk, de belefutottak egy újabb viharba, és a hajók elszakadtak egymástól. A Jószív olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kapitánynak nem maradt más választása, mint kik?tni itt, de az Elefánt talán visszajutott Lysbe. A lysiek Pyntónál úgy vélték, még t?bb hajóval fognak visszatérni. A rabszolgák ára emelkedik, és még t?bb ezer n? és gyermek maradt Rideghonnál.
– Ezt jó tudni, és r?gt?n két új dolog. Van harmadik is?
– Igen. Tudom, hogy te üt?ttél meg. – Botja megvillant, lecsapott a férfi ujjaira, és ezúttal a pap botja koppant a padlón.
A kedves ember ?sszerándult, és elrántotta a kezét.
– és egy vak lány ezt honnan tudja?
Láttalak.
– Három választ adtam, nincs szükség negyedikre. – Talán holnap beszámol neki a macskáról, amelyik el?z? éjjel hazáig k?vette Pyntótól, a macskáról, amelyik a fenti gerendákon rejt?z?tt, és végignézte a küzdelmet. Vagy nem. Ha a férfinak lehetnek titkai, neki is.
Aznap este Umma sóbundás rákot süt?tt vacsorára. Amikor odatolták elé a szokásos kupáját, a vak lány undorodó grimasszal, három hosszú kortyra felhajtotta. Aztán leveg? után kapkodva elejtette a kupát. A nyelve lángolt, és amikor gyorsan megivott rá egy kupa bort, a lángok átterjedtek az orrába is, és lefutottak a torkán.
– A bor nem segít, a víz pedig csak felszítja a tüzet – árulta el az árva. – Ezt edd meg. – Egy darab kenyeret nyomott a kezébe. A lány a szájába t?mte, megrágta, lenyelte. Valóban segített. A k?vetkez? falat tovább csillapította a fájdalmat.
és másnap reggel, amikor az éjfarkas eleresztette, és kinyitotta a szemét, meglátta az ég? faggyúgyertyát ott, ahol el?z? éjjel még semmi nem volt. A bizonytalan láng el?re-hátra imbolygott akár a Boldog Kik?t? szajhái. Soha nem látott még ehhez fogható gy?ny?r?séget.
Deres szelleme
A halott embert a bels? fal t?vében találták meg, t?r?tt nyakkal. Csak a bal lába látszott ki az éjszaka folyamán lehullott hóból.
Ha Ramsay szukái nem ássák ki, talán tavaszig ott marad eltemetve. Mire Csontos Ben elrángatta ?ket onnan, Szürke Jeyne már annyit megevett a halott arcából, hogy fél napba került kideríteni, ki volt: egy negyvennégy éves gyalogos, aki Roger Ryswell-lel j?tt északra.
– Biztosan részeg volt – jelentette ki Ryswell. – Le akart hugyozni a falról, megcsúszott és lezuhant.
Senki nem vitatkozott vele, de Theon Greyjoy elgondolkodott, vajon miért kapaszkodik fel valaki a hótól csúszós lépcs?k?n a mellvédre, ráadásul az éjszaka k?zepén, csak hogy hugyozzon egyet.
A hely?rség aznap reggel szalonnazsírban megpirított száraz kenyeret reggelizett (a szalonna a nemeseknek és a lovagoknak jutott), és az asztaloknál már mindenki a holttestr?l beszélt.