A királyn? magához intette kísérete egy másik furcsa szerzetét: a pálcikavékonyságú, hórihorgas férfi magasságát még jobban hangsúlyozta bíbor filcb?l készült külhoni, t?bbemeletes nemezkalapja.
– ? pedig a tiszteletre méltó Tycho Nestoris, a braavosi Vasbank k?vete, aki Stannis királlyal szeretne tárgyalni.
A bankár lekapta kalapját, és széles karlendítéssel meghajolt.
– Parancsnok, k?sz?n?m neked és testvéreidnek a vendéglátást. – Hibátlanul, csupán egészen enyhe akcentussal beszélte a k?z?s nyelvet A Jonnál fél lábbal magasabb braavosi álláról k?tél vastagságú szakáll lógott majdnem a derekáig. Komor, bíbor k?penyét hermelinprém szegélyezte, keskeny arcát magas, kemény gallér fogta keretbe. – Remélem, nem alkalmatlankodunk túlzottan.
– Egyáltalán nem, nagyuram. ?r?mmel látunk. – Hogy ?szinte legyek, nagyobb ?r?mmel, mint a királynét. Cotter Pyke el?reküld?tt egy hollót, és tudatta vele a bankár érkezését, de Havas Jonnak azóta nem jutott ideje ezen gondolkodni. Visszafordult a királynéhoz. – A Király Tornyában el?készítettük felséged számára a királyi lakosztályt, annyi id?re, ameddig itt kívánsz maradni. A f?intéz?nk, Bowen Marsh majd gondoskodik az embereid elszállásolásáról.
– Milyen kedves t?led, hogy el?készítetted számunkra a szállást! – A királyné szavai udvariasak voltak, bár a hangsúlya azt mondta: ez a k?telességed, és reménykedj benne, hogy a szoba kedvünkre való lesz. – Nem maradunk sokáig, legfeljebb néhány napot. Tovább szeretnénk menni új székhelyünkre, az éjvárba, amint kipihentük magunkat. Az utazás a Keleti ?rségb?l meglehet?sen fárasztó volt.
– Ahogy kívánod, felség – bólintott Jon. – Biztosan átfagytatok és éhesek vagytok. A k?z?s étkez?ben meleg étel vár titeket.
– Nagyszer?. – A királyné k?rülnézett az udvarban. – El?bb azonban beszélni szeretnénk Melisandre úrn?vel.
– Természetesen, felség. A szállása szintén a Király Tornyában van. Erre parancsoljatok.
Selyse királyné bólintott, megfogta lánya kezét, és el?reengedte a parancsnokot. Ser Axell, a braavosi bankár és a kíséret t?bbi tagja k?vette, akár egy csapatnyi b?rbe és gyapjúba ?lt?z?tt kacsafióka.
– Felség – szólalt meg Jon –, az épít?im mindent megtettek, hogy el?készítsék számotokra az éjvárat, de ennek ellenére az er?d egy része még mindig romos. Hatalmas vár, a legnagyobb a Falon, és még csak egy darabját állítottuk helyre. Talán nagyobb kényelemben éreznéd magad a Keleti ?rségben.
Selyse királyné megvet?en fújtatott
– Végeztünk a Keleti ?rséggel. Nem tetszik az a hely. Egy királynénak úrn?nek kell lennie saját házán belül. A te Cotter Pyke-odat mosdatlan, udvariatlan, állandóan vitatkozó és zsugori embernek ismertük meg.
Hallanod kellene, Cotter mit mondott rólatok.
– Ezt sajnálattal hallom, de attól tartok, felséged még kevésbé fogja kedvére valónak találni az éjvári k?rülményeket Egy er?dr?l beszélünk, nem palotáról. Komor és hideg hely, míg a Keleti ?rség...
– A Keleti ?rség nem biztonságos. – A királyné lánya vállára tette a kezét. – ? a király ?r?k?se. Shireen egy nap a Vastrónra ül, és a Hét Királyságot fogja kormányozni. Távol kell tartani minden veszélyt?l, márpedig a támadás a Keleti ?rségnél fog bek?vetkezni. Férjem az éjvárat jel?lte ki székhelyünknek, ezért mi oda megyünk. Mi... ó!
A Parancsnok tornyának romjai m?gül hatalmas árnyék bukkant el?. Shireen hercegn? sikoltott, a királyné három lovagja egyszerre szisszent fel. Egy negyedik káromkodott.
– A Hét irgalmazzon! – Az egyik lovag d?bbenetében egy pillanatra megfeledkezett új, v?r?s istenér?l.
– Ne féljetek – mondta Jon. – Nem bánt senkit, felség, ? Wun Wun.
– Wun Weg Wun Dar Wun. – Az óriás hangja morajlott, akár egy hegyoldalon leg?rdül? k?szikla. Fél térdre ereszkedett, de még így is magasabb volt mindenkinél. – Térdel királyn?. Kis királyn?. – A szavakat B?r?s tanította neki.
Shireen hercegn? szeme levesestálnyira kerekedett.
– Egy óriás! Egy igazi óriás, mint a mesékben! De miért beszél ilyen mókásan?
– Egyel?re még csak néhány szót ismer a k?z?s nyelven – magyarázta Jon. – Az óriások saját f?ldjük?n az ?si nyelvet beszélik.
– Megérinthetem?
– Inkább ne – figyelmeztette az anyja. – Nézz csak rá, milyen mocskos! – A királyné rosszalló arckifejezéssél fordult Jonhoz. – Havas nagyúr, mit keres ez a sz?rnyeteg a Fal innens? oldalán?
– Wun Wun az éjjeli ?rség vendége, akárcsak te.
A királynénak nem tetszett a válasz, sem a lovagjainak. Ser Axell undorodva fintorgott, Ser Brus idegesen vihogott, Ser Narbert pedig azt mondta:
– én azt hallottam, az óriások már kihaltak.