Sárkányok tánca

Stannis életben hagyta ?ket, Asha mégsem érzett valódi k?ny?rületességet az uralkodóban. Nem kétséges, elt?kélt volt, és a bátorság sem hiányzott bel?le, az emberei pedig azt mondták, igazságos is... és ha kemény, vaskez? igazságosság is volt ez, Asha Greyjoy ezt már megszokta a Vas-szigeteken. Ezzel együtt nem kedvelte a királyt. A mélyen ül?, kék szempárban állandó gyanakvás csillogott, és leg-belül mintha hideg düh izzott volna benne. A lány élete semmit nem jelentett számára. Csupán egy fogoly volt, egy trófea, amivel bizonyíthatta az északiaknak, hogy képes legy?zni a vas szül?tteit.

 

Az ostoba. Egy n? legy?zése nem fogja ámulatba ejteni az északiakat, túszként pedig semmit sem ért. A Vas-szigeteken a nagybátyja uralkodott, és a Varjúszem?t egyáltalán nem érdekelte, hogy Asha él vagy hal. Euron által ráer?szakolt férjét, azt az emberi roncsot talán igen, de Vas?nt? Ericnek nincs elég pénze, hogy kiváltsa. Ezeket a dolgokat azonban nem lehetett elmagyarázni Stannis Baratheonnak. Mintha már magát azt a tényt sért?nek találta volna, hogy Asha n?. Tisztában volt vele, hogy a z?ld vidék férfijai lágyan, puhán és selyembe ?lt?zve szeretik látni asszonyaikat, nem vasban és b?rben, mindkét kezükben egy-egy dobófejszével. Erd?mélyén k?t?tt r?vid ismeretségük azonban meggy?zte róla, hogy a férfi hosszú ruhában sem kedvelné ?t. Még Galbart Glover felesége, a mélyen vallásos Sybelle úrn? társaságában is kényelmetlenül érezte magát, hiába viselkedett vele udvariasan. A déli király szemlátomást azon férfiak k?zé tartozott, akik számára a n?k másik fajhoz tartoznak, ugyanolyan idegenek és kiismerhetetlenek, mint az óriások, a grumkinok vagy az erd? gyermekei. A N?sténymedve jelenlétét?l is a fogát csikorgatta.

 

Stannis csupán egyetlen n?re hallgatott, de ?t a Falon hagyta.

 

– Pedig jó lenne, ha ? is itt volna velünk – vallotta be Ser Justin Massey, a szekérkaraván élére kijel?lt sz?ke lovag. – A legutóbbi alkalommal, amikor a Feketevízen Melisandre úrn? nélkül indultunk csatába, Renly nagyúr szelleme a sereg felét az ?b?l vizébe szorította.

 

– A legutóbbi alkalommal? – kérdezte Asha. – és Erd?mélye? Sehol nem láttam azt a varázslón?t.

 

– Azt nem nevezném csatának – mosolyodott el Ser Justin. – A vasembereid bátran harcoltak, h?lgyem, de sokszoros túler?ben voltunk, és sikerült meglepnünk titeket. Deresben tudják, hogy j?vünk, és Roose Boltonnak van annyi embere, mint nekünk.

 

Vagy t?bb, gondolta Asha.

 

Még a foglyoknak is van fülük, és ? sok mindent hallott Erd?mélyén, amikor Stannis király és kapitányai a menetelésr?l tanácskoztak. Ser Justin a kezdetekt?l ellenezte, sok délr?l érkezett lovaggal és nagyúrral együtt. A farkasok azonban váltig hangoztatták, hogy

 

Roose Bolton nem birtokolhatja Derest, és Ned lányát is ki kell menteni a fattyú karmai k?zül. Ezen a véleményen volt Morgan Liddle, Brandon Norrey, Nagy Cs?b?r Wull, a Flintek, de még a N?sténymedve is.

 

– Háromszáz mérf?ld Erd?mélyét?l Deresig, ahogy a hollók repülnek – mondta Artos Flint azon az éjszakán, amikor kirobbant a vita Galbart Glover nagytermében.

 

– Hosszú menetelés – állapította meg egy Corliss Penny nev? lovag.

 

– Nem olyan hosszú – vitatkozott a hatalmas termet? Ser Godry, akit a társai óriás?l?nek hívtak. – Már eddig is megtettünk annyit. A Fény Ura majd megvilágítja el?ttünk az ?svényt!

 

– és ha odaérünk Dereshez? – tette fel a kérdést Justin Massey. – Két fal, k?ztük vizesárok, és a bels? fal száz láb magas. Bolton nem fog kivonulni elénk, hogy a mez?n ütk?zz?n meg velünk, egy ostromhoz pedig nem rendelkezünk elegend? készletekkel.

 

– Arnolf Karstark csatlakozik hozzánk a haderejével, ezt ne feledd el – mutatott rá Harwood Fell. – Akárcsak Mors Umber. Ugyanannyi északi harcol majd az oldalunkon, mint Boltonén. és a vártól északra s?r? erd? terül el. Ostromtornyokat, falt?r? kosokat építhetünk...

 

és ezrével halhattok meg, gondolta Asha.

 

– Esetleg itt áttelelhetnénk – javasolta Peasebury nagyúr.

 

– Itt? – nevetett harsányan Nagy Cs?b?r. – Szerinted mennyi élelmet és abrakot halmozott fel Glover nagyúr?

 

Ekkor Ser Richard Horpe, a t?r?d?tt arcú, k?penyén halálfejes lepkét formázó csatot visel? lovag Stannishoz fordult:

 

– Felség, a bátyád...

 

A király félbeszakította.

 

– Mindannyian tudjuk, mit tenne a bátyám. Robert egymagában Deres kapujához vágtatna, bet?rné a p?r?lyével és átlovagolna a romokon, hogy a bal kezével végezzen Roose Boltonnal, mik?zben a jobbjával a Fattyút ?li meg. – Stannis felállt. – én nem vagyok Robert, de mindannyian odamegyünk, és felszabadítjuk Derest... vagy belehalunk a próbálkozásba.

 

George R. R. Martin's books