Sárkányok tánca

Ezért elveszítheti a nyelvét, gondolta Theon, mik?zben megt?lt?tték a tálját. Elvégre csak egy énekmondó. Ramsay lenyúzhatná a b?rt mindkét kezér?l, és senki nem szólna egyetlen szót sem. ám Bolton nagyúr mosolyogva hallgatta a dalt, Ramsay pedig hangosan nevetett. Most már a t?bbiek is tudták, hogy nyugodtan nevethetnek. Sárga Dick olyan mulatságosnak találta a nótát, hogy az orrán j?tt vissza a bor.

 

Arya úrn? nem volt ott, hogy osztozzon jókedvükben. Az esküv? éjszakája óta senki nem látta a hálószobán kívül. Savanyú Alyn azt állította, Ramsay meztelenül az ágy lábához láncolta, de Theon tudta, hogy ez csak pletyka. Nem volt ott semmiféle lánc, legalábbis olyan nem, amit emberi szem láthatott. Csupán két katona ?rk?d?tt a szoba ajtajánál, nehogy a lány elkóboroljon. és csak akkor meztelen, amikor fürdik.

 

Azt azonban majdnem minden este megtette. Ramsay nagyúr azt akarta, hogy a felesége tiszta legyen.

 

– Szegény teremtésnek nincsenek szolgálói – mondta Theonnak. – Vagyis csak te maradsz, B?z?s. Esetleg adjak rád n?i ruhát? – Nevetett. – Talán ha k?ny?r?gsz érte, de egyel?re elég, ha a fürdet?szolgája leszel. Nem szeretném, ha olyan szaga lenne, mint neked. – így amikor Ramsay-nek kedve támadt ágyba vinni a feleségét, Theonra hárult a feladat, hogy k?lcs?nkérjen néhány szolgálót Walda vagy Dustin úrn?t?l, és forró vizet hozzon a konyháról. Bár Arya soha nem beszélt egyikükh?z sem, figyelmüket nem kerülték el a zúzódások. Az ? hibája. Nem tesz a kedvére.

 

– Csak légy Arya – mondta neki egy alkalommal, mik?zben segített neki beszállni a vízbe. – Ramsay nagyúr nem akar bántani téged. Csak akkor bánt minket, amikor... amikor felejtünk. Ok nélkül soha nem vágott meg.

 

– Theon... – suttogta sírva a lány.

 

– B?z?s! – Megragadta a karját, és er?sen megrázta. – Itt B?z?s vagyok! Nem szabad elfelejtened, Arya! – ám a lány nem volt igazi Stark, csupán egy intéz? k?lyke. Jeyne, a neve Jeyne. Nem volna szabad nálam keresnie a menekülést. Theon Greyjoy egykor talán megpróbált volna segíteni neki. Csakhogy Theon a vas szül?tte volt, és sokkal bátrabb, mint B?z?s. B?z?s, B?z?s, rímel arra, hogy h?v?s.

 

Ramsay új játékszert talált magának, ami lefoglalta, és ennek ráadásul volt melle és lyuka... de Jeyne k?nnyei hamarosan elveszítik az ízüket, és Ramsay figyelme ismét B?z?s felé fordul. Hüvelykr?l hüvelykre fog megnyúzni. Ha az ujjaimat levágta, a kezem k?vetkezik. A lábujjaim után a lábfejem. De csak ha már k?ny?rg?k érte, amikor a fájdalom olyan elviselhetetlenné válik, hogy rimánkodom némi enyhülésért. B?z?snek nem jár majd forró fürd?. újból trágyában fog fetrengeni, és megtiltják neki a mosakodást. Ruhái elrongyolódnak, rossz szagúak lesznek, és addig kell hordania ?ket, amíg el nem rothadnak. A legt?bb, amiben reménykedett, hogy visszakerül a kennelbe Ramsay lányaihoz. Kyrához, jutott eszébe. Az új szukához, amelyet Kyrának nevezett el.

 

A terem hátsó részébe vonult táljával, és keresett egy helyet az egyik padon, jó messze a legk?zelebbi fáklyától. Akár éjszaka volt, akár nappal, az emelvény alatti asztalok legalább felénél mindig ült valaki; az emberek ittak, kockáztak, beszélgettek, vagy éppen ruhában aludtak a csendesebb sarkokban. Az ?rmestereik majd életre rugdossák ?ket, ha rájuk kerül a sor, hogy újra magukra terítsék a k?penyüket, és felmenjenek a falra. ám egyikük sem fogadta szívesen K?p?nyegforgató Theon társaságát, mint ahogy neki sem volt kedve melléjük ülni.

 

A kása szürke volt, és vizes, a harmadik kanál után félre is tolta, és hagyta megdermedni a tálban. A szomszédos asztalnál néhányan a viharról társalogtak, és megpróbálták kitalálni, mikor fog elállni a hóesés.

 

– Esni fog egész nap és egész éjjel, talán még tovább is – bizonygatta egy hatalmas termet?, fekete szakállas íjász, ruhájának mellén a Cerwynek fejszéjével. Az ?regebbek régi hóviharokat idéztek fel, és k?z?lték, hogy ez a mostani csupán enyhe szállingózás ahhoz képest, amit ?k láttak ifjúkoruk telén. A folyóvidékiek elképedve hallgatták ?ket. A déli katonák nem szeretik a havat és a hideget. A terembe belép?k odakuporodtak a t?z mellé, vagy az izzó parázstartók f?l?tt melengették a kezüket, miután nedves k?penyüket szegre akasztották az ajtó mellett.

 

A leveg? füst?s volt, és s?r?, a zabkása tetején máris kéreg képz?d?tt.

 

– Theon Greyjoy – szólalt meg a háta m?g?tt egy n?i hang.

 

A nevem B?z?s, mondta ki majdnem.

 

– Mit akarsz?

 

A n? leült mellé a padra, és kis?p?rt a szeméb?l egy v?r?sesbarna hajtincset.

 

– Miért étkezel egyedül, nagyuram? Gyere, csatlakozz a tánchoz!

 

Inkább visszatért a zabkásájához.

 

– Nem táncolok. – Deres hercege kecses táncos volt, de B?z?s a hiányzó lábujjaival groteszk látványt nyújtana. – Hagyj békén, nincs pénzem.

 

A n? pajkosan elmosolyodott.

 

George R. R. Martin's books