A fedélzet mozgott alatta, és egy fél pillanatig annyira ?ssze volt zavarodva, hogy azt hitte, visszakerült a Szende Sz?zre. A disznószar szaga térítette eszméletére. A Bánatot már rég maga m?g?tt hagyta, fél világ választotta el t?le, és az akkori nyugodt, vidám id?szak is véget ért. Eszébe jutott, milyen nagyszer?en nézett ki Lemore a reggeli úszás után, ahogy a vízcseppek csillogtak meztelen b?rén, de az egyetlen sz?z ezen a hajón szegény Krajcár volt, a balsorsú t?rpe lány.
Valami azonban t?rtént. Tyrion ásítva csúszott le a függ?ágyról, és a csizmája után nézett. ?rült gondolat volt, de a számszeríját is kereste, ám ilyesmit természetesen nem talált. Kár, t?n?d?tt, hasznát vettem volna, amikor a nagy emberek lej?nnek értem, hogy megegyenek. Felhúzta lábbelijét, és felment a fedélzetre megnézni, mi t?rtént. Krajcár már ott volt, kikerekedett szemmel figyelte a vizet.
– Vitorla! – kiáltotta. – Ott, ott, látod? Vitorla, és észrevettek minket, erre j?nnek! Vitorla!
Ezúttal szívesen csókolta meg a lányt... kétszer az arcán, majd a homlokán, és legvégül a száján. Krajcár elv?r?s?dve nevetett, majd hirtelen elszégyellte magát, de mindez nem számított. A másik hajó k?zeledett. Hatalmas gálya volt, evez?i hosszú, fehér tajtéknyomot hagytak a vízen.
– Miféle hajó ez? – kérdezte Ser Jorah Mormontot – El tudod olvasni a nevét?
– Nincs szükségem a nevére. Arról fúj a szél, érzem a szagát. – Mormont el?húzta a kardját – Rabszolga-keresked?k.
A k?p?nyegforgató
Az els? hópelyhek akkor kezdtek el szállingózni, amikor a nap leereszkedett nyugaton. Estére már olyan s?r?n esett, hogy a hold láthatatlanul, fehér függ?ny m?g?tt kelt fel.
– észak istenei Stannis nagyúrra zúdították haragjukat! – jelentette be Roose Bolton másnap reggel, amikor az emberek ?sszegy?ltek Deres nagytermében, elk?lteni reggelijüket. – ? idegen itt, és az ?si istenek nem t?rhetik, hogy életben maradjon!
K?vet?i egyetért?en éljeneztek, ?klükkel a hosszú deszkaasztalokat verték. Deres talán rommá vált, de a gránitfalak továbbra is kint tartották a szél és a hideg nagyját. Rengeteg élelmet halmoztak fel, megmelegedhettek a t?znél, amikor nem voltak szolgálatban, mindig akadt egy száraz hely, ahol át?lt?zhettek, vagy egy csendes zug, ahol kialhatták magukat. Bolton nagyúr elég fát hordatott be, hogy akár fél éven át is táplálhassák a tüzeket, így a nagyterem mindig meleg volt, és barátságos. Stannisnek mindebb?l semmi sem jutott.
Theon Greyjoy nem csatlakozott az éljenzéshez, és nem kerülte el a figyelmét, hogy a Frey-ház emberei sem. ?k is idegenek itt, gondolta Ser Aenys Freyt és féltestvérét, Ser Hosteent figyelve. A folyóvidéken született és nevelkedett Freyek még soha nem láttak ennyi havat. észak máris hármójuk életét k?vetelte, idézte fel azokat, akiket Ramsay hiábavalóan keresett Fehérrév és Hantvég k?z?tt.
Az emelvényen, két fehérrévi lovagja k?z?tt ott ült Wyman Manderly nagyúr, és elmélyülten kanalazta k?vér arcába a zabkását. Láthatóan korántsem ízlett neki annyira, mint a disznóhúsos lepény az esküv?n. Valamivel odébb a félkarú Harwood Stout beszélgetett halkan a halottsápadt Szajhavész Umberrel.
Theon beállt a t?bbiek m?gé a sorba zabkásáért, melyet rézüst?kb?l kanalaztak át a fatálakba. A nemesek és lovagok tejjel, mézzel
vagy egy darab vajjal édesíthették reggelijüket, ám neki egyiket sem kínálták fel. Uralkodása Deres hercegeként nem tartott sokáig. Eljátszotta szerepét a komédiában, férjhez adta a hamis Aryát, és Roose Bolton t?bbé már nem vette hasznát.
– Az els? télen, amire emlékszem, a fejem f?lé ért a hó – mondta egy Hornwood katona a sorban, valamivel el?rébb.
– Lehet, de akkor még te is csak három láb magas voltál – felelte egy lovas a Patakvidékr?l.
Theon múlt éjjel nem tudott aludni. A sz?késen t?prengett, arra gondolt, talán észrevétlenül elsurranhatna, amíg Ramsay és nemes atyja másfelé figyelnek. Csakhogy minden kaput becsuktak, elreteszeltek és ?riztek, senki nem mehetett se ki, se be Bolton nagyúr engedélye nélkül. Még ha talált volna is egy titkos kiutat, akkor sem merte volna megkockáztatni. Nem felejtette el Kyrát és a kulcsait. Egyébként is, ha kijut, hová induljon? Apja meghalt, nagybátyjait nem érdekelte a sorsa. Pyke lezárult el?tte. A legk?zelebbi otthon, ami megmaradt neki, itt volt, Deres kopár csontjai k?zt.
Egy romokban hever? ember egy romokban hever? várban. Ez az én helyem.
Még a zabkásájára várt, amikor Ramsay a Fattyú Fiaival berontott a terembe, és harsányan zenét k?vetelt. Abel kid?rzs?lte az álmot a szeméb?l, felkapta a lantját, és habozás nélkül belekezdett a ?Dorne-i asszony” cím? dalba, az egyik mosón?je pedig dobon kísérte. Az énekes azonban megváltoztatta a sz?veget, a dorne-i helyett egy északi asszony csókjáról dalolt.