– Nem az a lényeg, hogy jól forgasd a kopját, Hugor. – Mindig ügyelt rá, hogy mások el?tt Hugornak hívja. – A lényeg, hogy nevessenek és pénzt dobáljanak.
Szegényes fizetség a vérért és a zúzódásokért, gondolta Tyrion, de ezt inkább megtartotta magának.
– Abban is felsültünk. Senki nem dobott pénzt. – Még egy krajcárt, egy negyedrezest sem.
– Majd fognak, ha mi is jobbak leszünk. – A lány levette a sisakját, egérbarna hajtincsek omlottak a fülére. A vastag szem?ld?k alatt a szeme is barna volt, arca sima és kipirult. Egy b?rtasakból kivett néhány szem makkot Csinos Malacnak. Az állat a kezéb?l ette meg, k?zben boldogan r?f?g?tt. – Ha majd Daenerys királyn?nek adjuk el?, meglásd, hullani fog az ezüst.
A tengerészek k?zül néhányan feléjük kiabáltak, és sarkukkal a deszkákon dobolva k?vetelték az újabb menetet. A hajószakács volt a leghangosabb, mint mindig. Tyrion fokozatosan megutálta a férfit, még ha ? volt is az egyetlen szóba j?het? cyvasse-játékos a koggán.
– Látod, kedvelnek minket – mondta Krajcár apró, reményked? mosollyal. – Megpróbáljuk újra, Hugor?
Tyrionnak már a nyelvén volt a visszautasítás, de az egyik tiszt kiáltása megmentette. Délel?tt volt, és a kapitány újra ki akarta küldeni a csónakokat. A kogga hatalmas, csíkos vitorlája ernyedten lógott az árbocon, ahogy már napok óta, de reménykedett benne, hogy valahol északon sikerül megtalálniuk a szelet. Ami evezést jelentett. A csónakok azonban aprók voltak, a kogga viszont nagy; a vontatás fárasztó, izzasztó és kimerít? munka, a kezek kisebesedtek, a hátak megfájdultak t?le, és eddig semmit nem sikerült elérniük vele. A legénység gy?l?lte, és Tyrion nem tudta hibáztatni ?ket
– Az ?zvegynek egy gályára kellett volna felraknia minket – mormolta. – ?rülnék, ha valaki kiszabadítana ezekb?l az átkozott deszkákból. úgy érzem, mintha egy szálka fúródott volna a farkamba.
Mormont nem túl lelkesen segített neki, míg Krajcár visszaterelte a kabinba a kutyát és a malacot
– Megmondhatnád a h?lgyednek, hogy tartsa zárva és eltorlaszolva az ajtaját, amikor odabent van. – Ser Jorah kioldotta a fa mellvértet a hátpáncéllal ?sszek?t? szíjak csatjait. – Mostanában túl sokat hallok oldalasról, sonkáról és szalonnáról.
– Az a disznó a megélhetése felét jelenti.
– Egy ghisi legénység a kutyáját is megenné. – Mormont széthúzta a vért lemezeit. – Csak szólj neki.
– Ahogy akarod. – Tyrion zubbonyát átáztatta az izzadság, a ruha hozzátapadt a melléhez. Jól j?tt volna egy kis szell?. A fapáncél ugyanolyan forró és nehéz volt, mint amennyire kényelmetlen. A fele mintha régi festékb?l állt volna, egyik réteg a másik f?l?tt, vagy száz újrafestés nyoma. Emlékezett, hogy Joffrey esküv?jén az egyik lovas
Robb Stark rémfarkasát viselte, a másik pedig Stannis Baratheon színeit. – Szükségünk lesz mindkét állatra, ha Daenerys királyn? el?tt akarunk megküzdeni. – Ha a tengerészek elhatározzák, hogy lemészárolják Csinos Malacot, sem ?, sem Krajcár nem fogják tudni megakadályozni... de Ser Jorah kardja talán elgondolkodtatja ?ket.
– így akarod megtartani a fejed, ?rd?gfíóka?
– Ser ?rd?gfíóka, ha szabad kérnem. és igen. Amint ?felsége felismeri a valódi értékeimet, a keblére ?lel. Elvégre szeretetre méltó kis fickó vagyok, és sok hasznos dolgot tudok a családomról. Addig azonban le kell k?tn?m valamivel.
– Bolondozhatsz, amennyit csak akarsz, az nem mossa le a b?neidet. Daenerys Targaryen nem holmi butácska fruska, akit tréfákkal és mutatványokkal félre lehet vezetni. úgy kezel majd, ahogy megérdemled.
Remélem, nem. Tyrion felemás szemével Mormontot tanulmányozta.
– és téged hogy kezel majd ez az igazságos királyn?? Meleg ?leléssel vár, kislányos fecsegéssel, netán egy hóhér bárdjával? – A lovag nyilvánvaló zavara láttán elvigyorodott. – Komolyan azt várod, hogy elhiggyem, a királyn? ügyében jártál abban a bordélyban? Hogy fél világ távolságból akartad ?t oltalmazni? Vagy lehetséges, hogy menekülsz, hogy a te sárkánykirályn?d kergetett el maga mell?l? De miért tette volna... ó, várj, hiszen te kémkedtél utána! – Tyrion kuncogott. – úgy akarod visszavásárolni magad a kegyeibe, hogy átadsz neki engem. Azt kell mondanom, ez nem valami jól átgondolt terv. úgy is fogalmazhatnék, valami részeg kétségbeesés szülhette. Talán ha Jaime volnék... Jaime az ? apját ?lte meg, én csak a sajátomat. Azt hiszed, Daenerys majd kivégez engem, neked pedig megbocsát, pedig a fordítottjára is ugyanakkora az esély. Talán neked kellene felugranod arra a malacra, Ser Jorah. ?lts fel egy bolondruhát, mint Florian...