– Tanulhatunk? – kérdezte Obara. – Hiszen ott csak meztelen gyermekek vannak!
– így van – bólintott a herceg. – Elmondtam a t?rténetet Ser Balonnak, de nem az egészet. Ahogy a gyermekek a vízben lubickoltak, Daenerys a narancsligetb?l figyelte ?ket, és hirtelen ráj?tt valamire. Nem tudja megkül?nb?ztetni a nemesi születés?eket az alacsony sorból származóktól. Meztelenül csupán gyermekek voltak. Mind ártatlanok, mind sebezhet?ek, és mind megérdemlik a hosszú életet, a szeretetet és a védelmet. ?Itt a te birodalmad, emlékeztette fiát és ?r?k?sét, emlékezz rá mindig, bármit is teszel.” Anyám is ugyanezeket a szavakat mondta nekem, amikor elég id?s lettem, és már nem játszottam a medencékben. Egy hercegnek nagyon k?nny? ?sszehívnia a dárdákat, de a végén mindig a gyermekek fizetik meg az árat. Ezért a b?lcs herceg az ? érdekükben nem vív háborút alapos indok nélkül, és olyan háborút sem, amelynek a megnyerésében nem reménykedhet. Nem vagyok sem vak, sem süket Tudom, hogy mindannyian gyengének, gyávának és tehetetlennek tartotok. Atyátok jobban ismert nálatok. Oberyn mindig is vipera volt halálos, veszélyes, kiszámíthatatlan. Senki nem mert volna rátaposni. és én voltam a f?, kellemes, simogató, édes illatú, a szell?vel hajladozó. Ki félne a füv?n járni? Csakhogy a f? rejti el a viperát ellenségei el?l, fedezéket nyújt neki, amíg le nem csap. Atyátok és én sokkal szorosabban együttm?k?dtünk, mint hinnétek... ám ? nincs t?bbé. A kérdés az, bízhatom-e benne, hogy a lányai a helyére lépnek?
Hotah sorban végignézett rajtuk. Obara, szegecselt b?rbe ?lt?zve, düh?sen, k?zel ül? szemével és patkánybarna hajával. Nymeria, k?z?ny?sen, elegánsan, olajbarna b?rrel, hosszú, fekete haja v?r?s aranyszállal ?sszek?tve. Tyene, kék szemmel és sz?kén, egy gyermeki n? puha kézzel és ?r?k mosollyal.
Tyene mindhármuk nevében válaszolt.
– Ez nem lesz nehéz, nagybácsi. Adj nekünk feladatot, bármilyen feladatot, és viszonzásul h?séget, engedelmességet fogsz kapni t?lünk, amire csak egy herceg vágyhat.
– Ezt ?r?mmel hallom – biccentett a herceg –, de a szavak olyanok, akár a szél. Ti a fivérem lányai vagytok, és szeretlek titeket, de megtanultam, hogy nem bízhatom bennetek. Az esküt?ket akarom. Megesküszt?k, hogy h?en szolgáltok, és azt teszitek, amit parancsolok?
– Ha szükséges – bólintott Nym úrn?.
– Akkor esküdjetek atyátok sírjára!
Obara arca elborult.
– Ha nem a nagybátyám lennél...
– De az vagyok! és a herceged is. Esküdj, vagy távozz!
– Esküsz?m atyám sírjára – mormolta Tyene.
– Esküsz?m – csatlakozott Nym úrn? is –, Oberyn Martellre, Dorne V?r?s Viperájára, aki jobb ember volt nálad.
– én is esküsz?m – bólintott kelletlenül Obara. – Atyámra.
A feszültség egy része távozott a hercegb?l. Hotah látta, hogy hátrad?l a székében. Kinyújtotta a kezét, és Arianne hercegn? odalépett mellé.
– Mondd el nekik, atyám.
Doran herceg szaggatottan sóhajtott.
– Dorne-nak még mindig vannak barátai az udvarban. Barátok, akik elmondanak sok olyan dolgot, amit nem volna szabad tudnunk. A meghívás, amit Cersei küld?tt nekünk, csapda. Trystane soha nem érne oda Királyvárba. Az odavezet? úton, valahol a Királyerd?ben Ser Balon csapatát t?rvényen kívüliek támadnák meg, és a fiam meghalna. Engem csupán azért hívtak meg, hogy végignézzem a támadást, és ne hibáztathassam a királyn?t. ó, és a t?rvényen kívüliek támadás k?zben természetesen azt kiabálnák, hogy ?Félember! Félember!”, és Ser Balon egy pillanatra még látná is az ?rd?gfiókát, de rajta kívül senki.
Areo Hotah nem hitte volna, hogy a Homokkígyókat meg lehet d?bbenteni. Tévedett.
– A Hét irgalmazzon nekünk! – suttogta Tyene. – Trystane-t? De hát miért?
– Az a n? meg?rült – jelentette ki Obara. – Hiszen csak egy gyermek!
– Ez rettenetes! – csóválta a fejét Nym úrn?. – Soha nem hittem volna el, f?leg nem a Királyi Test?rség egy lovagjáról.
– Engedelmességre esküdtek, ahogy a kapitányom is – mondta a herceg. – Nekem is voltak kételyeim, de láttátok, mennyire zavarba j?tt Ser Balon, amikor felvetettem, hogy hajóval menjünk. Azzal a királyn? ?sszes el?készülete kárba veszne.
Obara elv?r?s?d?tt.
– Add vissza a dárdámat, nagybácsi! Cersei egy fejet küld?tt nekünk, mi visszaküldünk neki egy zsáknyit!