A fehér farkas megpróbálta lehagyni, az éjszaka barlangja felé futott, ahol a nap rejt?z?tt. Lélegzete megfagyott a leveg?ben. Csillagtalan éjeken a jeges szirt fekete volt, akár a k?, t?m?r árnyként tornyosult a széles világ f?lé, de amikor a hold el?bújt, sápadtan és jegesen csillogott, akár egy megfagyott patak. A farkas bundája vastag volt, és bozontos, de amikor a jég mentén feltámadt a szél, semmilyen bunda nem tudta távol tartani a hideget. érezte, hogy a másik oldalon még mindig hidegebb a leveg?. Ott volt valahol a fivére, a nyárillatú szürke testvér.
– Havas! – Egy jégcsap vált le az egyik ágról. A fehér farkas vicsorogva megfordult. – Havas! – Nyakán felborzolódott a sz?r, ahogy az erd? lassan elt?nt k?rül?tte. – Havas, havas, havas! – Szárnyak csapkodását hallotta, a homályban egy holló suhant.
Tompa puffanással szállt le Havas Jon mellére, és belemélyesztette a karmait.
– HAVAS! – károgta az arcába k?zvetlen k?zelr?l.
– Hallak. – A szoba félhomályos volt, a fekhelye kemény. Az ablak zsaluin szürke fény szüremlett be, újabb s?tét és hideg napot ígérve. – így ébresztetted Mormontot is? Vedd ki a tollaidat a képemb?l! – Kiszabadította az egyik kezét a takaró alól, hogy elhessegesse a madarat. Hatalmas példány volt, vén, szemtelen és koszlott, nem ismerte a félelmet.
– Havas! – rikoltotta az ágylábra sz?kkenve. – Havas, havas!
Jon hozzávágott egy párnát, de a madár kitért el?le. A párna a falnak csattanva szétrepedt, a bélése szanaszét szállt, éppen amikor Bánatos Edd Tollett bedugta a fejét az ajtón.
– Bocsánat – mondta, ügyet sem vetve a tollfelh?re. – Hozhatok valami reggelit?
– Kukorica! – károgta a holló. – Kukorica, kukorica!
– Hollósültet. – morogta Jon. – és mellé fél pint s?rt. – Továbbra is szokatlan érzés volt, hogy egy intéz? gondoskodik róla; nemrég még ? hozott reggelit Mormont parancsnoknak.
– Három kukorica és egy hollósült – nyugtázta Bánatos Edd. – Jó választás, uram, de Hobb f?tt tojást készített, hurkát és aszalt szilvával párolt almát. Az aszalt szilvás alma kit?n?, kivéve a szilva részét. én nem szeretem az aszalt szilvát. Hobb egyszer gesztenyével keverve apróra darabolta a szilvát, és belet?lt?tte egy csirkébe. Sose bízz egy szakácsban, uram. Akkor d?f hátba egy aszalt szilvával, amikor nem is számítasz rá.
– Kés?bb. – A reggeli várhat, Stannis nem. – éjjel volt valami gond a fogolytábornál?
– Nem, miután ?r?ket állítottál az ?r?k ?rzésére, uram.
– Helyes. – Vagy ezer vadat kerítettek el a Fal túloldalán, Stannis Baratheon ejtette foglyul ?ket, amikor lovagjai szétzúzták Mance Rayder szedett-vedett hadseregét. A foglyok jó része n? volt, és az ?r?k kicsempészték némelyiket, hogy melegítsék az ágyukat. A király vagy a királyné emberei, nem számított; s?t néhány fekete testvér is megpróbálkozott vele. A férfiak férfiak maradtak, és ezer mérf?ld?n belül ezek voltak az egyedüli n?k.
– Két újabb vad adta meg magát – folytatta Edd. – Egy anya a szoknyájába kapaszkodó lányával. Hozott egy prémekbe burkolt kisfiút is, de már halott volt.
– Halott! – kárálta a holló. Ez volt az egyik kedvenc szava. – Halott, halott, halott!
Szinte minden éjjel érkeztek éhez?, félig megfagyott nyomorultak, akik csak azért menekültek el a Fal alatti csatából, hogy aztán visszavánszorogjanak, miután ráj?ttek, hogy nincs biztonságos hely, ahová mehetnének.
– Kikérdeztétek az anyát? – kérdezte Jon.
Stannis Baratheon megsemmisítette Mance Rayder seregét, a Falon Túli Királyt pedig foglyul ejtette, de a vadak még mindig odakint kószáltak... a K?nnyez?, óriásvész Tormund és még t?bb ezren.
– Igen, de csak annyit tudott mondani, hogy a csata után elfutott, és az erd?ben rejt?zk?d?tt. Megetettük zabkásával, elküldtük a táborba, a gyermeket pedig elégettük.
A halott gyermekek elégetése már nem okozott problémát Havas Jonnak; az él?kkel egészen más volt a helyzet. Két király a sárkány felébresztéséhez. El?sz?r az apa, aztán a fiú, így mindkett? királyként hal meg. A szavakat a királyné egyik embere mormolta, mik?zben Aemon mester a sebét tisztította. Jon megpróbálta betudni a sebláz okozta ?nkívületnek, de Aemon felvilágosította.
– Egy király vérében hatalom rejlik – figyelmeztette az ?reg mester –, és már Stannisnál jobb emberek is k?vettek el ennél borzalmasabb dolgokat.
Lehet, hogy a király rideg és k?ny?rtelen, de egy csecsszopót? Csak egy sz?rnyeteg adna egy él? gyermeket a lángoknak.