Sárkányok tánca

– A falvakban és tanyákon is kérdez?sk?dtél utánuk?

 

– Kárba veszett er?feszítés volt. A parasztok mintha megvakultak volna. – Ramsay megvonta a vállát. – Mit számít? A világnak nem fog hiányozni néhány Frey. Rengeteg van még az Ikrekben, ha valaha szükségünk lenne egyre.

 

Roose nagyúr t?rt magának egy darab kenyeret.

 

– Hosteen és Aenys kétségbe vannak esve.

 

– Ha akarnak, kutathatnak ?k is.

 

– Wyman Manderly saját magát hibáztatja. Ahogy hallottam, kül?n?sképpen megkedvelte Rhaegart.

 

Ramsay nagyúr kezdett feldüh?dni. B?z?s látta a száján, a húsos ajak rándulásán, ahogy a nyakán kidagadtak az erek.

 

– Az ostobáknak Manderly mellett kellett volna maradniuk!

 

Roose Bolton vállat vont

 

– A hordszéke csigalassúsággal mozog... és természetesen ?urasága egészségi állapota és derékb?sége nem teszi lehet?vé, hogy naponta néhány óránál t?bbet utazzon, és még akkor is t?bbsz?r meg kell állnia, zabálni. A Freyek már alig várták, hogy elérjék Hantvéget, és csatlakozzanak rokonaikhoz. Hibáztatnád ?ket, amiért el?relovagoltak?

 

– Ha valóban azt tették. Te hiszel Manderlynek?

 

Apja fakó szeme megvillant.

 

– Talán utaltam rá valamivel? Ett?l függetlenül ? is meglehet?sen zaklatott.

 

– Annyira azért nem, hogy ne tudjon enni. Malac uraság Fehérrév élelmiszertartalékának felét magával hozta.

 

– Negyven ló vontatta szekér, tele élelemmel. Bor és hippokrász hordószám, t?bb láda frissen fogott orsóhal, egy egész kecskenyáj, vagy száz malac, dobozokban rák és osztriga, egy hatalmas t?kehal... Wyman nagyúr szeret enni, talán már te is észrevetted.

 

– én azt vettem észre, hogy nem hozott túszokat

 

– Az nekem is felt?nt.

 

– Mit akarsz tenni vele?

 

– Nehéz kérdés. – Roose nagyúr talált egy üres kupát, kit?r?lte az asztalterít?vel, és az egyik kancsóból megt?lt?tte, – úgy látom, nem csak Manderly rendez pazar lakomákat.

 

– Neked kellett volna megrendezni az üdv?zlésemre – panaszkodott Ramsay –, mégpedig Hantcsarnokban, nem ennek a várnak nevezett p?ceg?d?rben.

 

– Hantcsarnok és a konyhája felett nem én rendelkezem – felelte apja szelíden. – én is csak vendég vagyok itt. A vár és a város Dustin úrn?h?z tartozik, ? pedig nem állhat téged.

 

Ramsay elkomorodott.

 

– Vajon ha levágom a csecsét, és megetetem a lányaimmal, k?nnyebben el fog viselni? Vagy ha lenyúzom a b?rét, és cip?t varratok bel?le magamnak?

 

– Nem valószín?. Ráadásul drága cip? lenne. Az ár Hantvég volna, a Dustin-ház és a Ryswellek. – Roose Bolton leült az asztalhoz a fiával szemben. – Barbrey Dustin a második feleségem húga, Rodrik Ryswell lánya, ezenkívül Roger, Rickard és a névrokonom, Roose testvére, az ?sszes t?bbi Ryswell kuzinja. Kedvelte néhai fiamat, és arra gyanakszik, hogy volt valami szereped a halálában. Barbrey úrn? az a fajta asszony, aki tudja, hogyan ápolja a régi sérelmeket. Ezért akár hálás is lehetsz. Hantvég jórészt azért h?séges a Boltonokhoz, mert az úrn? még mindig Ned Starkot okolja a férje haláláért.

 

– H?séges? – fortyogott Ramsay. – éppen hogy csak le nem k?p! Elj?n a nap, amikor felégetem a drágalátos városkáját! Arra majd k?phet, meglátjuk, kioltja-e a lángokat!

 

Roose elfintorodott, mintha a s?r hirtelen megkeseredett volna a szájában.

 

– Néha elgondolkodom, vajon valóban az én sarjam vagy-e. Az ?seimre sok mindent lehetett mondani, de ostobák nem voltak. Nem, most maradj csendben, eleget hallottam. Igen, jelenleg er?snek t?nünk. Fontos barátaink vannak a Lannisterek és a Freyek k?z?tt, és bírjuk észak jó részének nem túl lelkes támogatását... de szerinted mi fog t?rténni, amikor Ned Stark egyik fia váratlanul el?bukkan?

 

Ned Stark fiai halottak, gondolta B?z?s. Robbot meg?lték az Ikreknél, Bran és Rickon pedig... szurokba mártottuk a fejeket... Az ? feje viszont lüktetett. Nem akart semmire gondolni, ami azel?tt t?rtént, hogy megismerte a nevét. Azokra a dolgokra túlságosan fájdalmas volt emlékezni, majdnem olyan fájdalmas, mint Ramsay nyúzókése...

 

– Stark kis farkask?lykei halottak, és azok is maradnak. – Ramsay s?rt l?ttyintett a kupájába. – Csak tolják ide a csúf képüket, és a lányaim darabokra szaggatják ?ket. Minél el?bb bukkannak fel, annál el?bb végezhetek velük újra.

 

Az id?sebbik Bolton felsóhajtott.

 

– újra? úgy látom, félrebeszélsz. Te soha nem ?lted meg Eddard nagyúr fiait, azt a két édes kisfiút, akiket annyira szerettünk. Az K?p?nyegforgató Theon m?ve volt, nem emlékszel? Szerinted hány vonakodó barátunk maradna, ha kiderülne az igazság? Talán csak Barbrey úrn?, akib?l cip?t varrhatnál... de abból is csak pocsék min?ség?t. Az emberi b?r nem olyan szívós, mint a marháé, és nem is olyan kényelmes. A király rendelete folytán most már Bolton vagy, próbálj is úgy viselkedni. T?rténetek terjednek rólad, Ramsay. Mindenhol ezt hallom. Az emberek félnek t?led.

 

George R. R. Martin's books