– Jól tettétek, hogy idej?ttetek. Meereenben biztonságban lesztek.
A foltozóvarga k?sz?netet mondott, az ?reg téglavet? pedig megcsókolta a lábát, de a sz?v?n? k?kemény pillantással nézett a szemébe. Tudja, hogyhazudok. Tudja, hogy nem garantálhatom a biztonságukat. Astapor már lángol, és Meereen lesz a k?vetkez?.
– T?bben is j?nnek – mondta Barna Ben, miután elvezették az astaporiakat. – Ezeknek volt lovuk, de a t?bbség gyalog j?n.
– Hányan lehetnek? – kérdezte Reznak.
Barna Ben megvonta a vállát.
– Százak, talán ezrek. Sokan k?zülük betegek, megégtek vagy sebesültek. A Macskák és a Szélfutták el?z?nl?tték a dombvidéket, északra hajtják ?ket, a lemaradozókkal pedig végeznek.
– újabb szájak. és azt mondod, betegek is? – Reznak a kezét t?rdelte. – Felséged nem engedheti be ?ket a városba!
– én sem tenném – értett egyet vele Barna Ben Plumm. – Ugyan nem vagyok mester, de annyit tudok, hogy a rothadt almát el kell választani az egészségest?l.
– ?k nem almák, Ben – mutatott rá Dany. – Férfiak és n?k, betegek, éhesek és félnek. – A gyermekeim. – El kellett volna mennem Astaporba.
– Felséged nem menthette volna meg ?ket – mondta Ser Barristan. – Te figyelmeztetted Cleon királyt, hogy ne kezdjen háborúba Yunkai ellen. Az az ember ostoba volt, és vérrel szennyezte be a kezét.
Az én kezem tisztább? Dany visszaemlékezett Daario szavaira, miszerint minden király vagy mészáros, vagy hús.
– Cleon az ellenségünk ellensége volt. Ha csatlakoztam volna hozzá Hazzat Szarvainál, ?sszezúzhattuk volna a yunkaikat.
A Tarfej? nem értett egyet.
– Ha délre vitted volna a Makulátlanokat, a Hárpia Fiai...
– Tudom, tudom! Egy újabb Eroeh.
Barna Ben Plumm értetlenül nézett rá.
– Ki az az Eroeh?
– Egy lány, akir?l azt hittem, sikerül megmentenem az er?szaktól és a kínzástól, pedig végül sokkal rosszabb lett neki. Astaporban sem tettem mást, csak teremtettem tízezer Eroeh-t.
– Felséged nem tudhatta...
– én vagyok a királyn?. Az én dolgom lett volna tudni.
– Ami t?rtént, megt?rtént – jelentette ki Reznak mo Reznak. – Felség, k?ny?rg?m neked, haladéktalanul tedd királyoddá a nemes Hizdahrt! ? beszélhet a Hatalmas Mesterekkel, békét hozhat nekünk!
– Milyen feltételekkel? – óvakodj a parfüm?s udvarnagytól figyelmeztette Quaithe. A maszkos asszony el?re megjósolta a fakó kanca érkezését, talán a nemes Reznakkal kapcsolatban sem tévedett? – Lehet, hogy fiatal lányként nem értek a háborúhoz, de nem vagyok birka, aki ?nként sétál a hárpia fészkébe. Még itt vannak a Makulátlanjaim, valamint a Viharvarjak és a Második Fiak meg három kompánia felszabadított
– és a sárkányok – tette hozzá vigyorogva Ben Plumm.
– A veremben, megláncolva! – jajongott Reznak mo Reznak. – Mire jók az irányíthatatlan sárkányok? Még a Makulátlanok is félnek, amikor ki kell nyitni az ajtót, hogy megetessék ?ket!
– Mi van a királyn? házi kedvenceivel? – kérdezte Barna Ben vidám hunyorítással. A Második Fiak megtermett kapitánya a szabad kompániák szül?tte volt, vagy tucatnyi nép vére folyt az ereiben, de a sárkányokat mindig is kedvelte, akárcsak azok ?t.
– Kedvencek? – nyüszítette Reznak. – Inkább sz?rnyetegek! Gyermekeket zabáló sz?rnyetegek! Nem tudjuk...
– Csend! – csattant fel Daenerys. – Err?l nem beszélünk!
Reznak szinte ?sszezsugorodott, megrettent Dany düh?s hangjától.
– Bocsáss meg, fényesség, én nem...
Barna Ben Plumm k?zbevágott:
– Felség, a yunkaiknak három szabad kompániájuk van a mi kett?nk ellen, és állítólag k?vetet menesztettek Volantisba, hogy felbéreljék az Arany Kompániát is. Azok a fattyak tízezer embert tudnak kiállítani. Yunkainak ezenkívül van négy ghisi légiója, vagy talán t?bb, és azt hallottam, a dothraki tengeren is küldtek át lovasokat, akik talán ránk uszíthatnak néhány khalasart. Ahogy látom, mindenképpen szükségünk van azokra a sárkányokra.
Dany sóhajtott.
– Sajnálom, Ben, nem merem szabadon ereszteni ?ket. – Látta, hogy a férfi nem erre a válaszra számított.
Plumm megvakarta tarka pofaszakállát
– Ha nincsenek sárkányok, akkor viszont... nos, el kéne vonulnunk, miel?tt a yunkai fattyak bezárják a csapdát. Csak el?bb fizettessük meg velük az árát, hogy a hátunkat lássák. A khaloknak is fizetnek, hogy békén hagyják a városaikat, nekünk miért ne fizethetnének? Add el nekik Meereent, és vonulj el nyugatra, arannyal, drágak?vekkel és más értékekkel telerakott szekereken.
– Azt javaslod, hogy fosszam ki Meereent, és meneküljek? Nem, azt nem teszem meg! Szürke Féreg, a felszabadítottjaim készen állnak a harcra?
Az eunuch ?sszefonta a karját a mellkasán.
– Nem Makulátlanok, de nem hoznak szégyent rád, ez megesküszik a kardjára és a dárdájára, fényesség.