– A fiút akarod.
– Roose Boltonnál van Eddard nagyúr lánya. Ha keresztezni akarjuk a terveit, szükségünk van Ned fiára... és a rémfarkasra. A farkas bizonyítani fogja, hogy a fiú valóban az, akinek mondjuk, máskül?nben Rémvár megpróbálná csalónak nyilvánítani. Ez az ár, Davos nagyúr. Csempészd vissza nekem a h?béruramat, én pedig elismerem királyomnak Stannis Baratheont.
A régi ?szt?n?k arra késztették Davost, hogy a nyakához nyúljon. Az ujjcsontjai jelentették a szerencséjét, és valamiért úgy érezte, nagyon sok szerencsére lesz szüksége, ha meg akarja tenni, amire Wyman Manderly kéri. A csontok azonban már nem voltak ott, ezért így válaszolt:
– Nálam sokkal jobb emberek is állnak a szolgálatodban. Lovagok, nemesek és mesterek. Miért pont egy csempészre van szükséged? Neked is vannak hajóid.
– Hajók igen – bólintott Wyman nagyúr –, de az embereim folyami hajósok és halászok, akik soha nem hagyták el a Harapást. Ehhez a feladathoz olyan emberre van szükségem, aki már hajózott a s?tétebb vizeken, és tudja, hogyan kerülje ki sértetlenül és észrevétlenül a veszélyeket.
– Hol van a fiú? – Davos érezte, hogy nem fog tetszeni neki a válasz. – Hová kell mennem, nagyuram?
– Wex, mutasd meg neki – mondta Glover.
A néma k?ly?k feldobta a t?rt, elkapta, majd gyors mozdulattal belevágta a bárányb?rre festett térképbe. A penge remegve állt meg a falban. A fiú elvigyorodott
Davos egy pillanatig fontolóra vette, hogy megkéri Manderlyt, küldje vissza a Farkasodúba Ser Bartimushoz és a t?rténeteihez, meg Garthhoz és a halálos h?lgyeihez. Az Odúban még a foglyok is zabkását esznek reggelire. ám léteztek olyan helyek a világon, ahol az emberek állítólag emberhússal táplálkoztak.
Daenerys
A királyn? a nyugati er?dfalról minden reggel megszámolta a vitorlákat a Rabszolga-?b?l vizén.
Ma ?t?t és húszat számolt, bár némelyik nagyon távol volt, és mozgott, így nem lehetett teljesen biztos a végeredményben. Néha valamelyiket kihagyta, vagy egy másikat kétszer számolt. Mit számít? Egy fojtogatónak csak tíz ujjra van szüksége. Minden kereskedelem leállt, a halászok nem mertek kimenni az ?b?lbe. A bátrabbak kitettek néhány hálót a folyón, de ez is kockázatos volt; a legt?bb halászhajó ott horgonyzott Meereen sokszín? téglafalai alatt.
Meereeni hajók is voltak az ?b?lben, hadihajók és keresked?gályák, melyek kapitányai tengerre szálltak, amikor Dany serege ostrom alá vette a várost, és most visszatértek er?síteni a qarthi, tolosi és új-ghisi flottát
Admirálisa tanácsa t?kéletesen használhatatlannak bizonyult.
– Mutasd meg nekik a sárkányaidat – javasolta Groleo. – Hadd kóstolják meg a yunkaik a tüzet, és a kereskedelem újra megindul.
– Azok a hajók megfojtanak minket, és az admirálisom csak sárkányokról tud beszélni! – bosszankodott Dany. – Ugye valóban te vagy az admirálisom?
– Egy hajó nélküli admirális.
– Akkor építs hajókat!
– Téglából nem lehet hadihajót építeni. A rabszolga-keresked?k húsz mérf?ld?n belül minden gerendát elégettek.
– Akkor lovagolj ki huszonegy mérf?ldre! Adok szekereket, munkásokat, ?szvéreket, amit csak kell!
– én tengerész vagyok, nem hajóács. Azért küldtek, hogy visszavigyem felségedet Pentosba. Ehelyett idehoztál, és darabokra szedted a Saduleonomat néhány szegért és deszkáért. Soha t?bbe nem fogom látni a hajómat. Talán az otthonomat sem, meg a vén feleségemet.
Nem én utasítottam vissza Daxos hajóit. Halászcsónakokkal nem harcolhatok a qarthiak ellen!
A férfi keser?sége megd?bbentette, olyannyira, hogy elgondolkodott rajta, vajon a megtermett pentosi is a három árulója k?z?tt lehet-e. Nem, ? csak egy ?regember, aki messzire szakadt az otthonától, és honvágya van.
– Biztosan van valami, amit tehetünk!
– Igen, és már el is mondtam neked. Ezek a hajók k?télb?l, kátrányból és vászonból állnak, valamint qohori feny?b?l, sothorosi teakfából, nagy-norvosi vén t?lgyb?l, k?risb?l és lucból. Vagyis fából, felség. A fa ég. A sárkányok...
– Nem akarok t?bbet hallani a sárkányokról! Hagyj magamra! Menj, imádkozz a pentosi isteneidhez egy viharért, amelyik elsüllyeszti ellenségeinket!
– Tengerész nem imádkozik viharért, felség.
– Belefáradtam azt hallgatni, amit nem tudsz megtenni! Menj!
Ser Barristan viszont maradt.
– Készleteink egyel?re elegend?ek – emlékeztette a királyn?t –, felséged parancsára pedig ültettek babot, sz?l?t, és vetettek búzát. A dothrakik elkergették a rabszolgatartókat a dombok k?zül, és let?rték a rabszolgák bilincseit, ?k is vetettek gabonát, és a terményt a meereeni piacra hozzák. Ezenkívül sz?vetséget k?t?ttél Lhazarral.
Daario m?ve, bármennyit is érjen.