Sárkányok tánca

– Szabad megtudnom, ki halt meg helyettem?

 

– Számít ez? Elég átlagos arcod van, Davos uram, és remélem, ezzel nem sértettelek meg. Az áldozatnak ugyanolyan szín? haja volt, hasonló orra és füle, valamint hosszú szakálla, melyet a tiédhez igazítottunk. Jó vastagon bekentük szurokkal, és a szájába dugott hagyma segített eltorzítani a vonásait. Ser Bartimus gondoskodott róla, hogy a bal keze ujjai megr?vidüljenek, a tiédhez hasonlóan. Ha ez megnyugtat, a fickó b?n?z? volt, halálával t?bb jót tett, mint egész életében ?sszesen. én nem viseltetek gonosz szándékkal irántad. A Sell?csarnokban mutatott viselkedésem csupán színjáték volt, hogy megnyugtassam Frey barátainkat.

 

– Nagyuram beállhatna egy színtársulatba – felelte Davos. – Te és a családtagjaid, igen meggy?z?en játszottátok a szerepeteket. úgy t?nt, fiad felesége akarja leginkább a halálomat, a kislány pedig...

 

– Wylla – mosolyodon el Wyman nagyúr. – Figyelted, milyen bátor volt? Még akkor is a Deres Starkjaival szemben fennálló tartozásunkra emlékeztetett, amikor azzal fenyegettem, hogy kivágatom a nyelvét. Wylla a szívéb?l beszélt, akárcsak Leona úrn?. Ha kérhetlek, bocsáss meg neki, nagyuram. ? csak egy butácska, retteg? asszony, akinek Wylis jelenti az életet. Nem minden férfi lehet Aemon herceg, a Sárkánylovag vagy Csillagszem? Symeon, és nem minden n? lehet olyan bátor, mint az én Wyllám és a n?vére, Wynafryd... aki be volt avatva, mégis félelem nélkül játszotta a szerepét. Ha hazugokkal van dolga, még a legbecsületesebb embernek is hazudnia kell. Nem mertem ellentmondani Királyvárnak, amíg az utolsó, még életben lév? fiam fogságban van. Tywin Lannister személyesen írta meg nekem, hogy nála van Wylis. Azt mondta, ha sértetlenül viszont akarom látni, meg kell bánnom árulásomat, feladnom a városomat, h?ségesküt tennem a Vastrónon ül? gyermekkirálynak... és térdet hajtanom Roose Boltonnak, észak ?rz?jének. Ha nem egyezem bele, Wylis árulóként hal meg, Fehérrévet megostromolják, porig rombolják, és az alattvalóimra ugyanaz a sors vár, mint a castamere-i Reyneekre. K?vér vagyok, ezért sokan azt hiszik, hogy gyenge és ostoba is. Talán Tywin Lannister is ezek k?zé tartozott. Visszaüzentem neki, hogy hajlandó vagyok térdet hajtani és megnyitni a kapuimat, miután a fiam visszatért, de el?tte semmiképp. így álltunk, amikor Tywin nagyúr meghalt. Ezután érkeztek meg a Freyek Wendel csontjaival... hogy békét k?ssenek, és házassággal pecsételjék meg a szerz?dést. ám én nem akartam megadni nekik, amit kértek, amig Wylis épen és egészségesen haza nem tér, ?k pedig nem akarták átadni nekem Wylist, amig nem bizonyítom a h?ségemet. A te érkezésed nagyszer? alkalmat szolgáltatott erre. Ezért viselkedtem veled úgy a Sell?csarnokban, és ezért rothad most is egy fej és két kéz a Fókakapu f?l?tt.

 

– Hatalmas kockázatot vállaltál, nagyuram – mondta Davos. – Ha a Freyek átláttak volna a színjátékon...

 

– Semmiféle kockázatot nem vállaltam. Ha valamelyik Frey felmászott volna a kapura, hogy megnézze magának a fejet a hagymával a szájában, a b?rt?n?reimet hibáztattam volna a bakl?vésért, és azonnal el?kerítettelek volna téged, hogy megnyugodjanak.

 

Davos hátán végigfutott a hideg.

 

– értem.

 

– Remélem is. Azt mondtad, neked is vannak fiaid.

 

Három, gondolta Davos, bár hetet nemzettem.

 

George R. R. Martin's books