Sárkányok tánca

– Hamarosan vissza kell térnem, hogy pohárk?sz?nt?t mondjak Frey barátaimra – folytatta Manderly. – Figyelnek engem, ser. éjjelnappal rajtam van a tekintetük, árulás után szimatolnak. Láttad ?ket, azt az arrogáns Ser Jaredet és az unoka?ccsét, Rhaegart, azt a tekerg?z? férget, aki egy sárkány nevét viseli. M?g?ttük ott áll Symond a pénzérméit cs?rgetve. Már t?bb szolgálómat és két lovagomat megvásárolta, a felesége egyik szolgálólánya pedig megtalálta az utat az udvari bolondom ágyába. Ha Stannis a leveleim sz?kszavúságán t?preng, az azért van, mert a saját mesteremben sem bízom. Theomore csupa fej, és semmi szív. Hallottad beszélni a csarnokomban. A mestereknek elvileg félre kellene tenniük a régi h?séget, amikor fel?l – tik a láncukat, de én nem felejtettem el, hogy Theomore lannisrévi

 

Lannisterként született, és távoli rokonságban áll Casterly-hegy Lannistereivel. Ellenségek és hamis barátok vesznek k?rül, Davos nagyúr. El?z?nlik a városomat, akár a csótányok, és éjszakánként érzem, ahogy a b?r?m?n mászkálnak. – A k?vér nemes keze ?k?lbe szorult, tokái megremegtek. – Wendel fiam vendégként ment az Ikrekbe. Evett Walder nagyúr kenyeréb?l és sójából, a kardját pedig a falra akasztotta, hogy a barátaival lakomázzon. és ?k meggyilkolták. Meggyilkolták, mondom én, és a Freyeknek torkukon fog akadni a saját hazugságuk. Együtt iszom Jareddel, tréfálkozom Symonddal, saját szeretett unokám kezét ígérem Rhaegarnak... de ne gondold, hogy ez azt jelenti, bármit is elfelejtettem. észak nem felejt, Davos nagyúr. észak nem felejt, és a színjátéknak majdnem vége. A fiam itthon van.

 

Valami Wyman nagyúr hangjában a csontja velejéig megdermesztette Davost.

 

– Ha igazságot akarsz, fordulj Stannis királyhoz. Nála igazságosabb embert nem találsz.

 

Robett Glover szólt k?zbe:

 

– H?séged a becsületedre válik, nagyuram, de Stannis Baratheon továbbra is csak a te királyod, nem a miénk.

 

– A ti királyotok halott – emlékeztette Davos –, meggyilkolták a V?r?s Nászon, Wyman nagyúr fiával együtt.

 

– Az Ifjú Farkas valóban halott – ismerte el Manderly –, de nem az a bátor fiú volt Eddard nagyúr egyetlen utódja. Robett, hozd be a k?lyk?t.

 

– Azonnal, nagyuram. – Glover távozott a szobából.

 

K?ly?k? Lehetséges volna, hogy Robb Stark egyik fivére túlélte Deres lerombolását? Manderly egy Starkot rejteget a várában? Egy megtalált fiút vagy egy hasonmást? észak gyaníthatóan bármelyikért felkelne... de Stannis Baratheon sosem vállalna k?z?s ügyet egy imposztorral.

 

A fiú, aki belépett az ajtón Robett Gloverrel, nem volt Stark, még távolról sem lehetett volna ?sszetéveszteni egy Starkkal. Id?sebb volt az Ifjú Farkas meggyilkolt fivéreinél, tizennégy vagy tizen?t éves lehetett, de a szeme még ?regebbé tette. S?tétbarna, gubancos haja alatt szinte vadállatias volt az arca, széles szájához keskeny orr és hegyes áll társult.

 

– Ki vagy? – kérdezte Davos.

 

A fiú Robett Gloverre nézett.

 

– Néma, de megtanítottuk neki a neve bet?it. Gyorsan tanul. – Glover el?húzta a t?rét, és odaadta a fiúnak. – írd le a neved Tengerjáró nagyúrnak.

 

A helyiségben nem volt pergamen, a k?ly?k az egyik támoszlopba karcolta a nevét. W...E...X. Az X-et jó mélyen belevéste a fába. Amikor végzett, megp?rgette a leveg?ben a t?rt, és elismer?en nézte keze munkáját.

 

– Wex a vas szül?tte. ? volt Theon Greyjoy fegyverhordozója. Vele volt Deresben. – Glover leült. – Mennyit tud Stannis nagyúr a Deresben t?rténtekr?l?

 

Davos felidézte a másoktól hallott t?rténeteket.

 

– Theon Greyjoy, Stark nagyúr egykori gyámfia elfoglalta Derest, meg?lte a két fiatalabb Stark fiút, és a fejüket a várfalra t?zte. Amikor az északiak kifüst?lték, mindenkit kardélre hányatott, a legutolsó gyermekig, miel?tt Bolton nagyúr fattya végzett vele.

 

– Nem végzett – mondta Glover. – Fogságba ejtette, és visszavitte Rémvárba. A Fattyú megnyúzta.

 

Wyman nagyúr bólintott.

 

– A t?rténetet, amit el?adtál, mindannyian hallottuk, és úgy tele van hazugsággal, mint a puding mazsolával. Valójában Bolton Fattya mészároltatott le mindenkit Deresben... akkor még Havas Ramsay-nek hívták, miel?tt a gyermekkirály Boltonná emelte. Azonban Havas nem ?lt meg mindenkit. A n?ket egymáshoz k?t?zte, és Rémvárba terelte ?ket, hogy hódolhasson szenvedélyének.

 

– A szenvedélyének?

 

– Nagyon szeret vadászni – magyarázta Wyman Manderly –, és a n?k a kedvenc prédái. Meztelenre vetk?ztetve szabadon ereszti ?ket az erd?ben. Fél nap el?nyt ad nekik, miel?tt a nyomukba ered kopókkal és kürt?kkel. Id?nként valamelyiknek sikerül megsz?knie, és elmondja a t?rténetét, de a legt?bben nem ilyen szerencsések. Ramsay meger?szakolja és megnyúzza ?ket, a tetemüket a kutyáinak adja, a b?rüket pedig visszaviszi Rémvárba trófeaként. Ha jó vadászatot biztosítanak neki, el?bb elvágja a torkukat, és csak aztán nyúzza meg ?ket. Egyébként fordított a sorrend.

 

Davos elsápadt.

 

– Az istenekre! Hogyan képes egy ember...

 

– A gonoszság a vérében van – mondta Robett Glover. – ? is egy er?szakból született fattyú. Egy Havas, bármit is mondjon a gyermekkirály.

 

– Létezik ennél feketébb hó? – tette fel a kérdést Manderly. – Ramsay úgy szerezte meg Hornwood nagyúr f?ldjeit, hogy er?szakkal feleségül vette az ?zvegyét, aztán bezáratta egy toronyba, és sorsára hagyta. Az asszony állítólag a saját ujjait ette... a Lannisterek királyi igazságszolgáltatása pedig a gyilkosának adta Ned Stark kislányát.

 

– A Boltonok mindig is kegyetlenek voltak, és ravaszak, de a Fatytyú egy emberb?rbe bújt sz?rnyeteg – mondta Glover.

 

George R. R. Martin's books