Sárkányok tánca

– Ismer engem. Tudja, ki vagyok.

 

– Netán dugjalak be egy zsákba, hogy senki ne lásson? – Mormont megérintette kardja markolatát. – Ha meg akar szerezni, próbálkozzon csak.

 

úgy érted, ha meg akar halni, gondolta Tyrion. Miféle veszélyt jelenthetne egy magadfajta megtermett emberre? Ez csak egy t?rpe.

 

Ser Jorah leült egy csendes sarokba, ennivalót és italt rendelt. Reggelijük puha, meleg süteményb?l, rózsaszín halikrából, mézes szószból és pirított sáskából állt, amit keserédes barna s?rrel ?blítettek le. Tyrion úgy evett, mint aki az éhhalál szélén áll.

 

– Jó étvágyad van ma reggel – jegyezte meg a lovag.

 

– Azt hallottam, a pokolban pocsék az étel. – Tyrion az ajtóra pillantott, ahol éppen ekkor lépett be valaki: a magas, g?rnyedt férfi foltos lilára maszatolta hegyes szakállát. Valami tyroshi keresked?. Vele együtt a hang is bej?tt a térr?l; a sirályok rikoltása, egy n? nevetése, a halárusok kiáltásai. Egy fél pillanatig azt hitte, Illyrio Mopatist látja odakint, de csak az egyik fehér elefánt bandukolt el az ajtó el?tt.

 

Mormont halikrát kent az egyik kenyérre, és beleharapott.

 

– Netán vársz valakit?

 

Tyrion megvonta a vállát.

 

– Sosem lehet tudni, kit fúj ide a szél. Az igaz szerelmemet, az apám szellemét, esetleg egy kacsát. – Bekapott egy sáskát, és elropogtatta. – Nem is rossz. Ahhoz képest, hogy rovar.

 

– Múlt éjjel mindenki Westerosról beszélt. Valami szám?z?tt nagyúr felbérelte az Arany Kompániát, hogy visszavegye a f?ldjeit. A volantisi kapitányok fele f?lfelé igyekszik a folyón Volon Therysbe, hogy felajánlja nekik a hajóját.

 

Tyrion éppen lenyelt egy újabb sáskát, és kis híján torkán akadt a falat. Most gúnyolódik velem? Mennyit tud Griffr?l és Aegonról?

 

– A piszok – felelte. – én akartam felbérelni az Arany Kompániát Casterly-hegy visszafoglalására. – Talán Griff cselvetése lehet? Hamis híreket terjeszt? Vagy... vagy a kis herceg bekapta a csalit? Nyugat felé fordult kelet helyett, és feladta a házassági tervét Daenerys királyn?vel? Otthagyja a sárkányokat... vajon Griff engedi ezt neki? – Téged is ?r?mmel felfogadnálak, ser. Atyám széke jog szerint engem illet. Ajánld fel nekem a kardod, és amint megszerzem a jussom, aranyba fojtalak.

 

– Láttam egyszer egy embert aranyba fulladni, nem volt szép látvány. Te legfeljebb a beleiden át kaphatod meg a kardomat.

 

– A székrekedés legjobb gyógymódja – bólintott Tyrion. – Kérdezd csak meg atyámat. – Felvette a kupáját, és lassan kortyolt bel?le, hogy elrejtse az arckifejezését. Lehet, hogy ez csak valami csel, amivel el akarják altatni a volantisiak gyanakvását. Hamis ürüggyel hajóra szállnak, aztán átveszik az irányítást, amikor a flotta már a tengeren jár. Ez lenne Griff terve? Beválhat. Az Arany Kompánia tízezer er?s, harcedzett és fegyelmezett katonából áll. Viszont egyik sem tengerész. Griffnek minden toroknál ott kell tartania egy kardot, amennyiben azt akarja, hogy a kapitányok a Rabszolga-?b?lbe menjenek harcolni...

 

A felszolgálólány visszatért

 

– Az ?zvegy vár, nemes ser. Hoztál neki ajándékot?

 

– Igen. K?sz?n?m. – Ser Jorah egy érmét csúsztatott a lány tenyerébe, és útjára engedte.

 

Tyrion a szem?ld?két ?sszevonva figyelte a jelenetet.

 

– Kinek az ?zvegye?

 

– A folyópart ?zvegye. A Rhoyne-tól keletre még mindig Vogarro szajhájának nevezik, de a szemébe soha nem mondanák.

 

A t?rpének ez semmit sem mondott.

 

– Vogarro pedig...?

 

– Egy elefánt. Hétszer választották triarkának, nagyon gazdag volt, a dokkokban ?vé volt a hatalom. Míg más emberek hajókat építenek és használják ?ket, ? mólókat és raktárházakat épített, árut k?zvetített, pénzt váltott, biztosította a hajósokat a tenger veszedelmeivel szemben. és természetesen rabszolgákkal is kereskedett. Amikor beleszeretett az egyik ágyasrabszolgájába, akit Yunkaiban képeztek ki a hét sóhaj m?vészetére, hatalmas botrány támadt bel?le... és még nagyobb, amikor felszabadította és feleségül vette. Amikor meghalt, az asszony vitte tovább az üzletet. A Fekete Falon belül nem lakhat felszabadított, ezért el kellett adnia Vogarro villáját, és a Keresked?házba k?lt?z?tt. Ennek már harminckét esztendeje, és azóta is itt él Egyébként ott ül m?g?tted, az udvarra vezet? ajtó mellett fogadja az ügyfeleit. Ne nézz oda, valaki épp van nála. Ha végeztek, mi k?vetkezünk.

 

– és ez a vén satrafa fog neked segíteni?

 

Ser Jorah felállt

 

– Csak hallgass, és figyelj. Most már mehetünk.

 

George R. R. Martin's books