Tyrion tisztában volt vele, mekkora esélye van megszabadulni a láncoktól, de ennek ellenére k?telességének érezte megpróbálni. Abbéli er?feszítésével, hogy megpróbálja kihúzni a kezét a bilincsb?l, csak még t?bb b?rt horzsolt le a csuklójáról, és a végén már az egész kézfeje vérben úszott, a falba vert vasgy?r? pedig meg sem moccant. A pokolba vele! – gondolta, és amennyire csak a lánc engedte, ?sszekuporodott a fal t?vében. Lába máris elkezdett zsibbadni. átkozottul kellemetlen éjszaka várt rá. Az els? a sok k?zül, gondolta.
A szobában rekken? h?ség uralkodott, ezért a lovag kinyitotta az ablaktáblákat, hogy beengedjen egy kis friss leveg?t. Az épület sarkába, a tet? alá szorult kis szobának szerencsére két ablak is jutott. Az egyik a Hosszúhídra nézett és ó-Volantis fekete fallal elválasztott szívére a folyó túloldalán, a másik a lenti térre. Mormont a Halárusok Terének nevezte. A szoros béklyók ellenére Tyrion ráj?tt, hogy az utóbbira kilát, ha oldalra d?l, és hagyja, hogy a láncok tartsák a súlyát. Nem olyan hosszú zuhanás, mint Lysa Arryn égi celláiból, de ugyanúgy meghalnék. Talán ha részeg volnék...
A tér még ebben az órában is zsúfolt volt, tengerészek lármáztak, szajhák kerestek kuncsaftokat, keresked?k intézték ügyeiket. Egy v?r?s papn? sietett valahová, a nyomában tucatnyi akolitus fáklyákkal, k?penyük ?rvénylett a bokájuk k?rül. Valamivel odébb, egy kocsma el?tt két cyvasse-játékos háborúzott egymással. Asztaluk mellett egy rabszolga tartott lámpást az asztal f?lé. Valahol egy n? énekelt. A szavak idegennek hangzottak, a dallam lágy volt és szomorú. Ha érteném, mit énekel, talán sírnék. A Keresked?házhoz k?zelebb kisebb sokaság gy?lt két mutatványos k?ré, akik ég? fáklyákat dobáltak egymásnak.
Fogvatartója r?videsen visszatért két fedeles korsóval és egy sült kacsával. Egy rúgással becsukta maga m?g?tt az ajtót, kettétépte a kacsát, és az egyik felét odal?kte Tyrionnak. A t?rpe érte nyúlt, de láncai megakadályozták, amikor felemelte volna a kezét. A madár így a halántékának csapódott, forrón és zsírosan lecsúszott az arcán, és végül a f?ldr?l kellett ?sszeszednie, de még így is alig érte el. A harmadik próbálkozásra végre sikerült, és boldogan mélyesztette bele a fogát.
– Szívesen le?blíteném egy kis s?rrel.
Mormont odaadta neki az egyik korsót.
– Fél Volantis részeg, te miért ne lehetnél?
A s?r édes volt, íze gyüm?lcsre emlékeztetett. Tyrion derekasan meghúzta, majd hangosat b?f?g?tt. A korsó ón?tv?zetb?l készült, nehéz volt. Kiürítem és a fejéhez vágom, gondolta. Ha szerencsém van, bet?r?m a koponyáját. Ha kivételes szerencsém van, elhibázom és agyonver. Ivott még egy kortyot.
– Ma valami szent nap van?
– A választások harmadik napja. Tíz napig fognak tartani. Tíz nap ?rület. Fáklyafényes felvonulások, beszédek, komédiások, énekesek és táncosok, bravók vívnak egymással élet-halál párbajokat jel?ltjük becsületéért, elefántok vonulnak, oldalukra festve a reménybeli triarkák nevével. Azok a mutatványosok odalent Methysónak toboroznak szavazókat.
– Remek indok, hogy valaki másra szavazzak. – Tyrion lenyalta a zsírt az ujjairól. Odalent az emberek pénzérméket dobáltak a zsongl?r?knek. – Mindegyik triarkajel?lt rendez ilyen parádét?
– A szavazatokért mindent megtesznek, amit szükségesnek gondolnak – felelte Mormont. – étel, ital, látványosság... Alios száz gy?ny?r? rabszolgalányt küld?tt ki az utcákra, hogy háljanak a szavazókkal.
– ? az én emberem – k?z?lte Tyrion. – Hozz nekem egy rabszolgalányt!
– ?k a szabad volantisiaké, akik rendelkeznek elég vagyonnal, hogy szavazhassanak. A folyótól nyugatra nem sok szavazót találsz.
– és ez tíz napig eltart? – Tyrion nevetett. – élvezni fogom, bár három király kett?vel t?bb a kelleténél. Megpróbálom elképzelni, ahogy drága n?véremmel és bátor bátyámmal együtt uraljuk a Hét Királyságot. Egyikünk egy éven belül végezne a másik kett?vel. Meglep, hogy ezek a triarkák nem tesznek így.
– Néhányan megpróbálták. Talán a volantisiak a ravaszak, és mi, westerosiak vagyunk az ostobák. Volantis sem mentes az ostobaságtól, de még sosem szenvedett egy k?ly?kkirály uralmától. Ha egy ?rültet választanak meg, a másik kett? visszafogja a kezét a k?vetkez? választásig. Gondolj a halottakra, akik még mindig élnének, ha ?rült Aerys két másik királlyal osztozott volna a hatalmon.
Ehelyett megkapta az apámat gondolta Tyrion.
– Néhányan a Szabad Városokban azt gondolják, mi mindannyian barbárok vagyunk a Keskeny-tenger túlpartján – folytatta a lovag.
– De csak azok, akik nem hisznek minket atyánk er?s karja után síró gyermekeknek.
– Vagy anyánké után. – Cerseinek ez tetszeni fog. Kül?n?sen, amikor Mormont átadja neki a fejem. – úgy látom, jól ismered a várost.