– A lány bolond lenne, ha megbízna bennünk, még akkor is, ha ott van Meris. S?t, kül?n?sen, ha ott van Meris! A pokolba, Merisben még én sem bízom, pedig néhányszor már megdugtam! – Elvigyorodott, de senki sem nevetett. Legkevésbé Szép Meris.
– Azt hiszem, ebben tévedsz, Dick – felelte a Rongyos Herceg. – Ti mindannyian westerosiak vagytok. Egymás f?ldijei. Ugyanazt a nyelvet beszélitek, ugyanazokat az isteneket imádjátok. Ami az indokot illeti, rosszul bántam veletek. Dick, te t?bb korbácsütést kaptál t?lem, mint bárki más a kompániában, csak rá kell nézni a hátadra. Hugh három ujját veszítette el miattam. Merist a fele kompánia meger?szakolta. Igaz, nem ez a kompánia, de ezt nem kell említeni. Erdei Will... nos, te egyszer?en csak s?predék vagy. Ser Orson engem hibáztat, amiért elküldtem az ?ccsét a Bánatba, Ser Lucifer pedig még mindig düh?ng a rabszolgalány miatt, akit Caggo elvett t?le.
– Visszaadhatta volna, miután végzett vele – panaszkodott Hosszú Lucifer. – Nem volt oka meg?lni!
– Csúf volt – jegyezte meg t?m?ren Caggo. – Ez elég ok.
A Rongyos Herceg folytatta, mintha k?zbe sem szóltak volna.
– Webber, te a Westeroson elveszített f?ldjeid után vágyakozol. Lanster, meg?ltem a fiút, akit kedveltél. Ti hárman, dorne-iak, úgy gondoljátok, hazudtam nektek. Az astapori zsákmány jóval kevesebb volt, mint amit Volantisban megígértem, és a nagy részét eltettem magamnak.
– Az utolsó része igaz – dünny?gte Ser Orson.
– A legjobb hazugságokban mindig ott az igazság magva – mondta a Rongyos Herceg. – Mindegyik?t?knek jó oka van elhagyni engem, Daenerys Targaryen pedig tudja, hogy a zsoldosok szeszélyes népség. Az ? zsoldosai, a Második Fiak és a Viharvarjak szintén elfogadták a yunkaik aranyát, de nem haboztak csatlakozni hozzá, amikor úgy t?nt, ? kerül el?nybe.
– Mikor induljunk? – kérdezte Lewis Lanster.
– Azonnal. Legyetek óvatosak a Macskákkal és a Hosszú Lándzsákkal, akikkel útk?zben találkoztok. Senki nem tudja, hogy a k?p?nyegfordításotok csak csel, egyedül mi, akik itt vagyunk a sátorban. Ha túl korán felfeditek a lapjaitokat, megnyomorítanak titeket dezertálásért, vagy meg?lnek árulásért
A három dorne-i csendben hagyta el a parancsnoki sátrat. Húsz lovas, és mindegyik beszéli a k?z?s nyelvet, gondolta Quentyn. A sug-dolózás sokkal veszélyesebbé válik.
A nagy ember kedélyesen hátba verte.
– Ez aztán a kaland, Béka. Sárkányvadászat!
Az ?nfej? hitves
Asha Greyjoy Galbart Glover csarnokában ülve itta Galbart Glover borát, amikor Galbart Glover mestere behozta neki a levelet.
– úrn?m. – A mester hangja feszült volt, mint mindig, amikor vele beszélt. – Madár érkezett Hantvégr?l. – úgy adta át a pergament, mintha már alig várta volna, hogy megszabaduljon t?le. Szorosan ?sszetekert papír volt, kemény, rózsaszín pecséttel lezárva.
Hantvég. Asha megpróbált visszaemlékezni, ki uralkodik Hantvégen. Valami északi úr, nem a barátom. és ez a pecsét... Rémvár Boltonjai vonultak csatába vércseppekkel pettyezett rózsaszín zászlók alatt. Bizonyára nem véletlenül használtak rózsaszín viaszt.
Mérget tartok a kezemben, gondolta. El kellene égetnem. Ehelyett felt?rte a pecsétet. Egy b?rfoszlány hullott az ?lébe. Amikor elolvasta a száraz, barna szavakat, addig is komor hangulata még s?tétebbé vált. S?tét szárnyak, s?tét szavak. A hollók sosem hoztak jó híreket. Az utolsó üzenet Erd?mélyére Stannis Baratheontól érkezett, aki a vár behódolását k?vetelte. Ez annál sokkal rosszabb volt.
– Az északiak elfoglalták a Cailin-árkot.
– Bolton Fattya? – kérdezte Qarl.
– Ramsay Bolton, Deres ura, így írta alá. De vannak itt más nevek is.
Dustin úrn?, Cerwyn úrn?, és négy Ryswell írta még oda a nevét.
Mellettük egy óriás elnagyolt rajza, valamelyik Umber jele.
Ezeket egy mester koromból és k?szénkátrányból készült tintájával írták le, de a f?l?tte lév? üzenetet nagy, barna, szálkás kézírással vetették papírra. A Cailin-árok elestér?l adott hírt, valamint észak ?rz?jének diadalmas hazatérésér?l saját f?ldjére, és egy tervezett házasságról. így kezd?d?tt: ?Ezt a levelet vasemberek vérével írom, és így végz?d?tt: Mindenkinek elküld?k egy darabot a hercegb?l. Ha a f?ldemre merészkedtek, osztoztok sorsában”
Asha halottnak hitte az ?ccsét. Ennél még a halál is jobb. Az ?lébe hullott b?rdarabot a gyertya lángjába tartotta, és figyelte a felszálló füst?t, amíg az utolja is el nem égett, és a láng már az ujját nyaldosta.
Galbart Glover mestere várakozva nézett rá.
– Nem lesz válasz – mondta neki Asha.
– Megoszthatom a hírt Sybelle úrn?vel?