Valódi harc, gondolta Béka. A szó a gyomrába mart. Neki már az Astapor falai alatt lezajlott harc is valódinak t?nt, bár tudta, hogy a zsoldosok nem így vélekednek.
– Az mészárlás volt, nem harc – jelentette ki utána Denzo D’han. a harcos bárd. Denzo kapitány volt, száz csata veteránja, míg Béka tapasztalata a gyakorlótérre és a lovagi tornákra korlátozódott, így nem hitte, hogy az ? dolga lenne vitába szállni egy sokat megért harcossal.
Amikor elkezd?d?tt, valóban igazi csatának t?nt. Eszébe jutott, hogyan sz?kült ?ssze a gyomra, amikor a nagy ember hajnalban egy rúgással felébresztette.
– Páncélt fel, hétalvó! – d?r?gte. – A Mészáros emberei el?bújtak, harcolni akarnak. Fel, kül?nben te leszel a reggelije!
– A Mészároskirály halott – tiltakozott álmosan Béka. Ez a hír fogadta ?ket, amikor le?z?nl?ttek a zsoldosokat ó-Volantisból ideszállító hajókról. Egy második Cleon király szerezte meg a koronát, aztán ? is gyorsan meghalt, és Astaporban most egy szajha és egy ?rült borbély uralkodik, akiknek a hívei egymással harcolnak az utcákon a város irányításáért
– Lehet, hogy hazudtak – mondta a nagy ember. – Vagy ez egy másik Mészáros. Esetleg az els? tért vissza üv?ltve a sírjából, hogy végezzen néhány yunkaival. Rohadtul nem számít, Béka. Vedd fel a páncélodat!
A sátorban tízen aludtak, és addigra mindenki más talpon volt, lázas igyekezettel rángatták magukra nadrágjukat és csizmájukat, ?lt?tték fel láncingüket, csatolták fel mellvértjüket, húzták szorosra láb-és karvértjeik szíjait. Kapkodó kezek nyúltak sisakok, pajzsok, kardok után. A mindig gyors Gerris készült el els?ként, Arch nem sokkal lemaradva k?vette. Együtt segítették fel Quentynre a páncélját.
Negyed mérf?lddel távolabb Astapor új Makulátlanjai ?z?nl?ttek ki a kapun, és rendez?dtek alakzatba a város omladozó, v?r?s falai alatt A hajnali napfény megcsillant csúcsos bronzsisakjukon és hosszú dárdáik hegyén.
A három dorne-i együtt rohant ki a sátorból, hogy csatlakozzanak a lovak felé igyekv? harcosokhoz. Csata. Quentynt azóta oktatták a kard, a dárda és a pajzs használatára, mióta járni tudott, de ez most semmit sem jelentett. Harcos, adj nekem bátorságot! – fohászkodott, mik?zben a távolban megszólaltak a dobok: BUMM, bumm, BUMM, bumm, BUMM, bumm. A nagy ember megmutatta neki a Mészároskirályt; a férfi merev tartásban ült páncéllal fedett lován, rézszín pikkelyvértje fényesen csillogott a reggeli napfényben. Gerris a harc kezdete el?tt még odalépett hozzá.
– Bármi is t?rténjék, maradj Arch mellett! Ne feledd, te vagy az egyetlen k?z?ttünk, aki feleségül veheti a lányt.
Addigra az astaporiak megkezdték az el?renyomulást.
Akár halott volt, akár élt, a Mészároskirálynak sikerült meglepnie a B?lcs Mestereket. A yunkaik még lobogó tokarban szaladgáltak fel-alá, megpróbálva alakzatba rendezni félig kiképzett katonáikat, amikor a Makulátlanok dárdái szétzilálták az arcvonalukat. Ha nincsenek ott a sz?vetségeseik és a megvetett zsoldosok, k?nnyen pórul járhattak volna, de a Szélfútták és a Macska Kompániája perceken belül nyeregben termett, és rázúdult az astaporiak szárnyára, mik?zben az egyik új-ghisi légió a másik oldalról átt?rt a yunkai táboron, és szemt?l szemben, dárdával és pajzzsal csapott ?ssze a Makulátlanokkal.
A t?bbi már valóban mészárlás volt, de ezúttal a Mészároskirály került a bárd rosszabbik oldalára. Végül Caggo vágta le, miután átküzd?tte magát a király test?rségén a csataménig, és íves valyriai arakhjának egyetlen csapásával válltól csíp?ig felnyitotta az uralkodó testét. Béka nem látta, de akik ott voltak, azt állították, Qeon rézpáncélja széthasadt, akár a selyem, és a nyílásból borzalmas b?zt árasztva száznyi tekerg? féreg mászott el?. Qeon tehát mégis halott volt. A kétségbeesett astaporiak kiásták a sírjából, páncélt adtak rá, és felk?t?zték a lovára, hátha ezzel bátorságot ?nt Makulátlanjaiba.
A halott Cleon eleste véget vetett a reményeiknek. Az új Makulátlanok dárdájukat és pajzsukat eldobálva futottak, ám Astapor kapuja bezárult m?g?ttük. Béka is részt vett az ezt k?vet? mészárlásban, a t?bbi Szélfuttával együtt rohanta le a rémült eunuchokat Mindvégig a nagy ember mellett maradt, jobbra-balra csapkodott, ahogy az ék dárdahegyként t?rt át a Makulátlanok sorain. Amikor a másik oldalon kiértek a t?megb?l, a Rongyos Herceg vezetésével megfordultak, és újabb rohamra indultak. Béka csak akkor nézte meg jobban a csúcsos bronzsisak alatti arcokat, és rá kellett j?nnie, hogy a legt?bben nem id?sebbek nála. Az anyjuk után sikoltozó z?ldfül? k?lyk?k, gondolta, de ugyanúgy gyilkolta ?ket tovább. Mire maga m?g?tt hagyta a harcmez?t, kardja v?r?sl?tt a vért?l, és úgy elfáradt a karja, hogy alig bírta felemelni.