Sárkányok tánca

– és az ? ?sei ugyanúgy halottak, mint az enyémek. Hizdahr majd megidézi a szellemüket, hogy védjék meg Meereent az ellenségt?l? Nekem olyan emberre van szükségem, akinek hajói és kardjai vannak. Te csupán ?s?ket kínálsz nekem.

 

– ?si nép vagyunk, az ?s?k nagyon fontosak számunkra. Menj feleségül Hizdahr zo Loraqhoz, és szülj neki fiút, akinek az apja hárpia, az anyja sárkány lesz. Benne beteljesülnek a próféciák, és ellenségeid elolvadnak, akár a hó.

 

? lehet a cs?d?r, aki meghágja a világot. Dany tudta, hogy m?k?dnek a próféciák. Szavakból álltak, a szavak pedig olyanok, mint a szél. Nem fog fiút szülni Loraqnak, nem lesz utód, akiben egyesült a hárpia és a sárkány. Amikor a nap nyugaton kel fel és keleten nyugszik, amikor a tengerek kiszáradnak és a hegyeket elfújja a szél akár a leveleket. Csak akkor fogan meg a méhe...

 

...ám Daenerys Targaryennek voltak más gyermekei, t?bb tízezer, akik az anyjukként üdv?z?lték, amikor let?rte a bilincseiket. Bátor Pajzsra gondolt, Missandei testvérére, és Rylona Rheere, aki olyan csodálatosan játszott a hárfán, ?ket semmilyen házasság nem hozza vissza, de ha egy férj segíthet véget vetni a mészárlásnak, akkor tartozik annyival a halottaknak, hogy férjhez menjen.

 

Ha hozzámegyek Hizdahrhoz, azzal nem fordítom magam ellen Skahazt? Sokkal jobban bízott Skahazban, mint Hizdahrban, de a Tarfej? valóságos katasztrófa lett volna királyként. Túl gyorsan gerjedt haragra, és túl lassan bocsátott meg. Nem lett volna értelme olyasvalakihez férjhez menni, akit legalább annyira gy?l?ltek, mint ót magát. Amennyire látta, Hizdahrt tisztelték.

 

– Mit gondol err?l reménybeli férjem? – kérdezte a Z?ld Kegyet. Mit gondol rólam?

 

– Felségednek csak meg kell kérdeznie ?t. A nemes Hizdahr odalent vár. Ha gondolod, küldess le érte.

 

Túl sokat engedsz meg magadnak, papn?, gondolta Dany, de visszanyelte mérgét és elmosolyodott.

 

– Miért is ne? – Hívatta Ser Barristant, és megkérte az ?reg lovagot, hogy vezesse elé Hizdahrt. – Hosszú mászás vár rá, a Makulátlanok segítsenek neki.

 

Mire a nemes f?lért, a Z?ld Kegy befejezte az étkezést.

 

– Ha fényességed nem bánja, távoznék. Neked és a nemes Hizdahrnak sok mindent meg kell beszélnetek, efel?l semmi kétségem. – Az ?regasszony let?r?lt egy mézcseppet az ajkáról, homlokon csókolta Qezzát és Grazhart, és az arca elé igazította selyemfátylát. – Visszatérek a Kegyek Templomába, és imádkozom az istenekhez, hogy mutassanak b?lcsességet királyn?mnek.

 

Miután távozott, Dany hagyta, hogy Qezza újrat?ltse a kupáját, majd elbocsátotta a gyermekeket, és a színe elé kérette Hizdahr zo Loraqot. De ha egyetlen szót merészel szólni a drágalátos küzd?vermeir?l, ledobatom a teraszról.

 

Hizdahr párnázott mellénye alatt ezúttal egyszer?, z?ld k?penyt viselt. Belépéskor ünnepélyes arccal, mélyen meghajolt.

 

– Nincs mosolyod számomra? – kérdezte Dany. – Ennyire félelmetes lennék?

 

– Ilyen gy?ny?r?ség társaságában mindig így viselkedem.

 

Jó kezdés.

 

– Igyál velem. – Dany maga t?lt?tte meg a kupát. – Tudod, miért vagy itt. A Z?ld Kegy a jelek szerint úgy véli, hogy ha férjemül fogadlak, minden problémám megsz?nik.

 

– Ilyen bátor kijelentést sosem merészelnék tenni. A férfiak szenvedésre és küzdelemre születtek, a mi problémáink csak a halálunkkal sz?nnek meg. ám lehet, hogy a segítségedre lehetek. Rendelkezem arannyal, barátokkal és befolyással, ereimben pedig ó-Ghis vére folyik. Bár sosem voltam házas, van két természetes gyermekem, egy fiú és egy lány, vagyis képes vagyok ?r?k?st nemzeni neked. Segíthetek újra az irányításod alá vonni a várost, és véget vetni az éjszakai mészárlásoknak az utcákon.

 

– Valóban? – Dany a férfi szemét tanulmányozta. – Miért tennék le érted a kést a Hárpia Fiai? Csak nem te is k?zéjük tartozol?

 

– Nem.

 

– Megmondanád, ha úgy lenne?

 

A férfi felnevetett.

 

– Nem.

 

– A Tarfej?nek vannak módszerei az igazság kiderítésére.

 

– Nem kétlem, hogy Skahaz hamar vallomásra bírna. Egy nap a társaságában elég, hogy én is egyike legyek a Hárpia Fiainak. Két nap, és én magam leszek a Hárpia. Három, és kiderül, hogy én ?ltem meg atyádat a Napnyugati Királyságban, még k?ly?kkoromban. Aztán szépen karóba húz, és végignézheted, ahogy meghalok... de a gyilkosságok utána is folytatódnak majd. – Hizdahr k?zelebb hajolt. – Vagy feleségül j?hetsz hozzám, és hagyhatod, hogy megpróbáljak véget vetni nekik.

 

– Miért akarnál segíteni nekem? A koronáért?

 

– A korona jól illene hozzám, nem is tagadom. Ennél azonban t?bbr?l van szó. Olyan kül?n?s, hogy meg akarom védeni a népemet, ahogy te is véded a felszabadítottjaidat? Meereen nem bír ki még egy háborút, fényesség.

 

George R. R. Martin's books