Sárkányok tánca

Jon lenézett a térképre.

 

– Erd?mélyére. – Ráb?k?tt az ujjával. – Ha Bolton harcba akar szállni a vasemberekkel, neked is azt kell tenned. Erd?mélye f?ldb?l és c?l?p?kb?l emelt er?d egy s?r? erd? k?zepén, k?nny? észrevétlenül megk?zelíteni. Egy c?l?pvár, amit f?ldsánc és c?l?pkerítés véd. Elismerem, a hegyeken át lassú lesz az út, de a sereged ott észrevétlenül mozoghat, és szinte Erd?mélye kapujánál bukkanhat el?.

 

Stannis az állát vakargatta.

 

– Balon Greyjoy els? lázadásánál tengeren gy?ztem le a vasembereket, ahol a legádázabb ellenfelek. Szárazf?ld?n, ha sikerül meglepnem ?ket... lehetséges. Legy?ztem a vadakat és a Falon Túli Királyukat. Ha vereséget mérek a vasemberekre is, észak tudni fogja, hogy újra van királya.

 

Nekem pedig lesz ezer vadam, gondolta Jon, mik?zben feleannyit sem tudok etetni.

 

 

 

 

 

Tyrion

 

 

A Szende Sz?z úgy haladt el?re a k?dben, ahogy egy vak ember tapogatózik a számára ismeretlen folyosón.

 

Lemore septa imádkozott. A k?d eltompította hangját, amely így er?tlennek és halknak t?nt. Griff a fedélzeten járkált, páncélja halkan csilingelt farkasb?r k?penye alatt. Id?nként megérintette a kardját, mintha meg akarna gy?z?dni róla, hogy még mindig ott lóg az oldalán. Kacsamezei Rolly a jobb oldali csáklyát kezelte, Yandry a bal oldalit. Ysillának jutott a kormányrúd.

 

– Nem tetszik ez a hely – mormolta Félmester Haldon.

 

– Félsz egy kis k?dt?l? – gúnyolódott Tyrion, bár igazából ez nem csak egy kis k?d volt. A Szende Sz?z orrában Ifjú Griff állt a harmadik csáklyával, hogy szükség esetén elman?verezze a hajót a k?db?l el?bukkanó akadályok útjából. El?l és hátul lámpások égtek, de a k?d olyan s?r? volt, hogy a t?rpe a hajó k?zepér?l csak egy apró fénypontot látott mindkét irányban. Az ? feladata volt, hogy felügyeljen a parázstartóra, és gondoskodjon róla, hogy ne aludjon ki a t?z.

 

– Ez nem k?z?nséges k?d, Hegyi Hugor – mondta Ysilla. – Varázslattól b?zlik, és ezt te is éreznéd, ha lenne orrod. Sok utazó veszett el itt, dereglyék, kalózhajók és nagy folyami gályák egyaránt. Csak tévelyegtek céltalanul a k?dben, keresték a napot, melyet nem találhattak meg, amíg az ?rület vagy az éhség el nem vitte a legénységet. A leveg? tele van nyughatatlan szellemekkel, a víz pedig szenved? lelkekkel.

 

– Ott is van egy – mutatta Tyrion. A jobb oldalon, a zavaros mélységb?l akkora k?kéz nyúlt fel, amely k?nnyedén ?sszeroppanthatta volna a hajót. Csak a két ujj legteteje érintette a felszínt, de ahogy a Szende Sz?z elhaladt mellette, jól látta a kéz t?bbi részét a víz alatt, es a felfelé tekint?, sápadt arcot. Bár k?nnyed hangon beszélt, nagyon is kényelmetlenül érezte magát. Ez valóban rossz hely volt, kétségbeesést?l és haláltól b?zl?tt. Ysilla nem téved. Ez a k?d nem természetes. Valami gonosz n?vekedett itt a vízben, és a leveg?t is megrontotta. Nem csoda, hogy a k?emberek meg?rültek.

 

– Nem kellene gúnyolódnod – figyelmeztette Ysilla. – A suttogó holtak gy?l?lnek mindent, ami meleg és él?, és mindig keresik az újabb elkárhozott lelkeket.

 

– Kétlem, hogy lenne halotti leplük az én méretemben. – A t?rpe megpiszkálta a széndarabokat.

 

– A gy?l?let feleannyira sem mozgatja a k?embereket, mint az éhség. – Félmester Haldon sárga kend?t k?t?tt a szája és az orra elé, amely elfojtotta a hangját. – értelmes ember nem eszik meg semmit, ami a k?dben terem. Volantis triarkái egy évben háromszor felküldenek a folyón egy készletekkel teli gályát, de a segélyhajók gyakran késnek, és id?nként t?bb éhes szájat hoznak, mint ennivalót.

 

– A folyóban biztos vannak halak – szólt k?zbe Ifjú Griff.

 

– én nem ennék olyan halat, amit innen fogtak ki – felelte Ysilla.

 

– Nem én!

 

– A k?d?t sem tanácsos belélegezni – tette hozzá Haldon. – Garin átka terjeng a leveg?ben.

 

Csak úgy tudom elkerülni a k?d belélegzését, ha egyáltalán nem lélegzem.

 

– Garin átka csupán szürkehám – mondta Tyrion. Az átkot gyakran lehetett látni gyermekeken, kül?n?sen a h?v?s, nedves éghajlaton él?k?n. A fert?z?tt hús keménnyé vált, megcsontosodott és kirepedezett, bár a t?rpe valahol olvasta, hogy a szürkehám terjedését meg lehet állítani citromos, mustáros borogatással, valamint perzsel?en forró fürd?vel (a mesterek szerint), vagy imával, áldozattal és b?jttel (a septonok szerint). A betegség egy id? után távozott, maga után hagyva eltorzult, ám él? áldozatát. A mesterek és septonok abban egyetértettek, hogy a szürkehámmal megjel?lt gyermekeket soha nem érinti a kór sokkal ritkább, halálos formája, sem félelmetes unokatestvére, a szürkeragály. – állítólag a nyirkosság okozza. ártalmas nedvek a leveg?ben, nem átok.

 

George R. R. Martin's books