Sárkányok tánca

– Lehet, hogy Mors Umbernek ?r?mére válna, ha Mance Rayder koponyájából ihatna, de azt biztosan nem nézi jó szemmel, ha vadak kelnek át a f?ldjén. A szabad nép az id?k hajnala óta fosztogatja az Umbereket, a Fóka-?bl?n átkelve aranyat, birkákat és asszonyokat zsákmányolnak. Az egyik elrabolt n? Varjúbegy lánya volt. Felség, hagyd hátra a vadakat. Ha magaddal viszed ?ket, azzal csak magadra haragítod atyám zászlóhordozóit.

 

– Atyád zászlóhordozóinak egyébként sincs kedvükre a jelenlétem. Azt kell feltételeznem, hogy engem is csak egy... hogy is neveztél engem, Havas nagyúr? újabb halálraítélt trónk?vetel?nek látnak? – Stannis a térképre nézett, hosszú pillanatokig csak a fogcsikorgatása hallatszott. – Távozzatok, mindannyian. Havas nagyúr, te maradj.

 

A nyers elbocsátás láthatóan nem esett jól Justin Massey-nek, de nem volt más választása, mint mosolyogva engedelmeskedni. Horpe k?vette, de el?bb jelent?ségteljesen Jonra pillantott. Clayton Suggs kiürítette a kupáját, és mormolt valamit Harwood Fellnek, amire a fiatalabb férfi felnevetett. Suggs felkapaszkodott kóbor lovag volt, legalább olyan faragatlan, mint amilyen er?s. Utolsóként Z?rg?vért távozott. Az ajtóban még gúnyosan meghajolt Jon felé, és rávigyorgott barna, t?redezett fogaival.

 

A mindannyian a jelek szerint nem vonatkozott Melisandre úrn?re. A király v?r?s árnyéka. Stannis kért még citromos vizet Davent?l, és miután ivott, Jonra nézett.

 

– Horpe és Massey kinézték maguknak atyád helyét. Massey a vad hercegn?t is akarja. Egykor Robert bátyám mellett szolgált apródként, és átragadt rá a fehérnép utáni étvágya. Horpe is elveszi Valt, ha parancsolom, de ? inkább harcra vágyik. Apródként a fehér k?penyr?l álmodozott, de Cersei Lannister kifogást támasztott vele szemben, ezért Robert nem nevezte ki. Talán jól is tette. Ser Richard túlságosan is kedveli az ?ld?klést. Melyiket szeretnéd jobban Deres urának, Havas? A mosolygót vagy a gyilkost?

 

– Deres Sansa húgomé – felelte Jon.

 

– Mindent hallottam Lannister úrn?r?l és az igényeir?l, amit csak kell. – A király félrerakta a kupát. – Te megszerezhetnéd nekem északot. Atyád zászlóhordozói azonnal j?nnének Eddard Stark fiának hívására. Még Túl-K?vér-A-Lovagláshoz nagyúr is. Fehérrév elláthatna engem megfelel? mennyiség? utánpótlással, és lenne egy biztos táborom, ahová szükség esetén visszavonulhatnék. Még nem kés? felhagyni ezzel az ostobasággal, Havas! Térdelj le, és fogadj h?séget azzal a fattyúkarddal, aztán kelj fel Jon Starkként, Deres uraként és észak ?rz?jeként!

 

Hányszor kell még kimondanom?

 

– én az éjjeli ?rségnek fogadtam h?séget

 

Stannis undorodva nézett rá.

 

– Apád is makacs ember volt. ? ezt becsületnek nevezte. Nos, a becsületnek ára van, mint arra Eddard nagyúr is kénytelen volt ráj?nni. Ha ez vigasztal valamelyest Horpe és Massey csalódni fognak. Hajlok rá, hogy Arnolf Karstarknak adjam Derest. ? egy becsületes északi.

 

– Egy északi. – Még mindig jobb egy Karstark, mint egy Bolton vagy egy Greyjoy, gondolta, de egyáltalán nem lett nyugodtabb. – A Karstarkok cserbenhagyták a bátyámat.

 

– Miután a bátyád Rickard nagyúr fejét vette. Arnolf ezermérf?ldnyire volt onnan. Benne is Stark vér folyik, DeresVére.

 

– Nem jobban, mint másik fél tucat északi ház népében.

 

– Azok a házak nem tettek h?ségesküt nekem.

 

– Arnolf Karstark ?reg, hajlott hátú ember, és fiatalkorában sem volt Rickard nagyúrhoz mérhet? harcos. Talán ki sem bírja a hadjárat nehézségeit.

 

– Neki legalább vannak ?r?k?sei – vágta rá Stannis. – Két fiú, hat unoka, néhány lány. Ha Robert t?rvényes fiakat nemzett volna, sokan élnének még ma is azok k?zül, akik meghaltak.

 

– Felséged jobban járna Varjúbegy Morsszal.

 

– Ha elfoglalom Rémvárat, ? is az enyém lesz.

 

– Vagyis kitartasz a támadás terve mellett?

 

– A dics? Havas nagyúr tanácsai ellenére? Igen. Horpe és Massey becsvágyó emberek, de nem tévednek. Nem ülhetek tétlenül, amíg Roose Bolton csillaga emelked?ben van, az enyém pedig halványul. Le kell csapnom, és megmutatnom északnak, hogy még mindig számolni kell velem.

 

– Manderly férfisell?je nem volt a zászlók k?z?tt, melyeket Melisandre úrn? a lángokban látott – mondta Jon. – Ha a tiéd lenne Fehérrév és Wyman nagyúr lovagjai...

 

– A ha az ostobák szava. Davos nem küld?tt üzenetet, talán el sem ért Fehérrévig. Arnolf Karstark azt írja, heves viharok dúltak a Keskeny-tengeren. Akárhogy is, nincs id?m gyászolni, sem Túl-K?vér nagyúr válaszára várni. Fehérrévet elveszettnek kell tekintenem. Ha Deres fia nem áll mellém, csak abban reménykedhetek, hogy harcban foglalom el északot, ám ehhez a bátyám módszerét kell alkalmaznom. Halálos csapást kell mérnem ellenségeimre, miel?tt egyáltalán megtudják, hogy ott vagyok.

 

Jon ráj?tt, hogy hiába beszél. Stannis elfoglalja Rémvárat, vagy meghal a próbálkozás k?zben. Az éjjeli ?rség nem avatkozik be, mondta egy hang, amire egy másik felelt: Stannis a birodalomért harcol, a vasemberek csak a zsákmányért és a pusztításért. – Felség, én tudom, hol találhatnál még embereket. Add nekem a vadakat, én pedig ?r?mmel megmondom, hol és hogyan.

 

– Odaadtam Z?rg?vértet, elégedj meg vele.

 

George R. R. Martin's books