A lábánál fogva vonszolták ki a férfit, aki néhány t?r?tt fogat és keskeny vércsíkot hagyott maga után. Dany legszívesebben elküldte volna az ?sszes t?bbi kérelmez?t... de még mindig ? volt a királyn?jük, ezért végighallgatta ?ket, és megpróbált igazságosan d?nteni.
Kés? délután Groleo admirális és Ser Barristan visszatértek a gályák ellen?rzéséb?l. Dany ?sszehívta a tanácsát, hogy meghallgassa ?ket. A Makulátlanok nevében Szürke Féreg volt jelen, Kandaq képviselte a Bronz Bestiákat. A vérlovasok távollétében egy Rommo nev? aszott, ferde szem? és karikalábú jaqqa rhan beszélt a dothrakik nevében. A felszabadítottaktól a három felállított egység kapitányai érkeztek – Mollono Yos Dob a Bátor Pajzsoktól, Csíkoshátú Symon a Szabad Testvérekt?l és Marselen az Anya Embereit?l. Reznak mo Reznak a királyn? oldalán állt, Er?s Belwas pedig a háta m?g?tt, karba tett kézzel. Dany tehát nem sz?k?lk?d?tt tanácsadókban.
Groleo meglehet?sen boldogtalan ember volt, mióta szétszedték a hajóit, hogy megépíthessék az ostromszerkezetet, amellyel végül elfoglalták Meereent. Dany megpróbálta azzal kiengesztelni, hogy kinevezte a flotta f?parancsnokává, de ez csupán üres cím volt; a meereeni flotta elhajózott Yunkaiba, amikor Dany hadserege megk?zelítette a várost, így az ?reg pentosi valójában hajó nélküli admirális volt. Most azonban olyan szélesen mosolygott bozontos, ?szül? szakálla m?gül, ahogy Dany még sohasem látta.
– Ezek szerint jó állapotban vannak a hajók? – kérdezte reménykedve.
– Jónak t?nnek, felség, ?reg bárkák, de vigyáztak rájuk. A Tisztavér? Hercegn? t?rzsét megrágták a férgek, azzal nem szívesen távolodnék el a szárazf?ldt?l. A Narraqqa elbírna egy új kormánylapátot és k?télzetet, a Csíkos Gyíknak pedig van néhány repedt evez?je, de egyébként rendben vannak. Az evez?s?k rabszolgák, de ha becsületes evez?sbért kínálunk nekik, a legt?bben velünk maradnak. Nem értenek máshoz, csak az evezéshez. A távozókat pótolhatjuk a saját legénységemb?l. Hosszú és nehéz lesz az út Westerosig, de úgy vélem, ezek a hajók eljuttathatnak minket oda.
Reznak mo Reznak szánalmas ny?sz?rgést hallatott.
– Tehát igaz. Felséged elhagy minket. – A kezét t?rdelte kétségbeesésében. – A yunkaik abban a pillanatban visszahelyezik a posztjukra a Hatalmas Mestereket, ahogy kiteszed innen a lábad, és minket, akik oly h?en szolgáltuk ügyedet, mind egy szálig kardélre hánynak, feleségünk?n és sz?z lányainkon pedig er?szakot tesznek, azután eladják ?ket rabszolgának.
– Az enyémet ugyan nem! – morogta Tarfej? Skahaz. – El?bb meg?l?m ?ket, a saját kezemmel! – Rácsapott a kardja markolatára, de Dany úgy érezte, mintha az ? arcát érte volna az ütés.
– Ha féltek attól, mi lesz a távozásom után, gyertek velem Westerosra.
– Ahová a Sárkányok Anyja megy, oda mennek az Anya Emberei is – jelentette ki Marselen, Missandei életben maradt bátyja.
– és hogyan? – tette fel a kérdést Csíkoshátú Symon, aki a hátán végigfutó sebhelyekr?l, egy astapori korbácsolás emlékér?l kapta a nevét. – Tizenhárom hajó nem elég, talán még száz is kevés lenne.
– A falovak nem jók – tiltakozott Rommo, az ?reg jaqqa rhan. – A dothrakik majd lovagolnak.
– Ezek a part mentén tudnak menetelni – mondta Szürke Féreg. – A hajók tartják velük a lépést, és biztosíthatják az oszlop ellátását.
– Az csak Bhorash romjaiig megoldható – mondta a Tarfej?. – Utána a hajóknak délre kell fordulniuk, elhaladni Tolos és a Cédrusok Szigete mellett, majd megkerülni Valyriát, mik?zben a gyalogosok továbbmennek Mantarys felé a régi sárkányúton.
– Mostanában démonútnak nevezik – jegyezte meg Mollono Yos Dob. A Bátor Pajzsok testes parancsnoka tintafoltos kezével és méretes potrohával sokkal inkább t?nt írnoknak, mint katonának, ravaszságban azonban bárkivel felvette a versenyt. – Sokan k?zülünk meghalnak.
– A Meereenben maradók viszont irigyelni fogják ?ket k?nny? haláluk miatt – sopánkodott Reznak. – Rabszolgává tesznek minket, vagy bevetnek a vermekbe. Visszatérnek a régi id?k, vagy még annál is rosszabb j?n!
– Hová lett a bátorságotok?! – csattant fel Ser Barristan. – ?felsége kiszabadított titeket a láncaitokból. A ti dolgotok a távozása után, hogy megélesítsétek a kardotokat, és védelmezzétek a szabadságotokat!
– Bátor szavak valakit?l, aki el akar hajózni a napnyugtába! – vágott vissza Csíkoshátú Symon. – Hátrafordulsz majd megnézni, ahogy haldoklunk?
– Felség...
– Fényesség...
– Nagyságod...
– Elég! – csapott Dany az asztalra. – Senkit nem hagyunk itt meghalni! Ti az én népem vagytok! – Az otthonról és a szerelemr?l sz?tt álmai elvakították. – Nem hagyom, hogy Meereen is Astapor sorsára jusson. Fáj, hogy ezt kell mondanom, de Westeros várhat.
Groleo nem is titkolta megd?bbenését.
– El kell fogadnunk azokat a hajókat! Ha visszautasítjuk az ajándékot...