A pallón szembetalálkozott két vámintéz?vel, de azok ügyet sem vetettek rá. A kapitányhoz j?ttek, és ellen?rizni az árukészletet; az egyszer? tengerészek nem érdekelték ?ket, márpedig Davosnál senki nem t?nt egyszer?bbnek. átlagos termet? volt, ravasz parasztarcát kicserzette a nap és a szél, dús szakállába és barna hajába ?sz szálak vegyültek. Ruhája ugyancsak hétk?znapi volt: régi csizma, barna nadrág és kék zubbony, valamint testetlen gyapjúból varrt k?peny, a nyakánál facsattal ?sszefogva. Csonka kezének hiányzó ujjperceit sómarta b?rkeszty?vel takarta el. Davos nem látszott nemesnek, még kevésbé a Király Segít?jének. Mindez nagyon megfelelt neki, amíg ki nem deríti, mi a helyzet a városban.
Végigment a mólón, és átvágott a halpiacon. A Bátor Tanácsosba éppen mézs?rt rakodtak, a hordók négyes oszlopokba tornyozva álltak a part mentén. Az egyik hordótorony m?g?tt három tengerész kockázott Távolabb halaskofák kínálták portékájukat, egy fiú a dobját üt?tte, mellette bozontos medve táncolt néhány folyami hajósnak. A Fókakapunál két dárdás ?r posztolt mellük?n a Manderly-ház címerével, de túlságosan lefoglalta ?ket egy kik?t?i szajha, így ügyet sem vetettek Davosra. A kapu nyitva volt a csapórács felhúzva. Csatlakozott a befelé tartó emberáramlathoz.
Odabent k?vezett tér fogadta, a k?zepén kúttal. A vízb?l k? férfisell? emelkedett ki, lehetett vagy húsz láb magas a farka végét?l a feje tetejéig. G?nd?r szakállát z?ldre és fehérre színezték a zuzmók, szigonyának egyik ágát pedig már Davos születése el?tt let?rték, mégis leny?g?z? látványt nyújtott. A helyiek a Vén Halláb nevet aggatták rá. A teret egy rég halott nagyúrról nevezték el, de mindenki csak Halláb udvarnak nevezte.
A tér ezen a délutánon t?mve volt emberekkel. Egy asszony alsónem?t mosott a kútban, a ruhákat a szigonyra akasztotta ki száradni. A keresked?k kolonnádja alatt írnokok és pénzk?lcs?nz?k üzleteltek egy kóbor varázsló, egy gyógyfüves n? és egy nagyon tehetségtelen fazekas társaságában. Egy férfi almát árusított a kordéjáról, egy n? pedig heringet kínált szeletelt v?r?shagymával. Mindenhol gyermekek és csirkék szaladgáltak. A Régi Pénzverde hatalmas, t?lgyfából és vasból készült kapuja eddig mindig zárva volt, amikor Davos erre járt, de ma kinyitották. Odabent t?bb száz n?, férfi és ?regember kuporgott a f?ldre terített b?r?k?n. Néhányan apró tábortüzet gyújtottak.
Davos belépett a kolonnád alá, és fél krajcárért vett egy almát.
– A Régi Pénzverdében emberek élnek? – kérdezte az árust.
– Nincs hol lakniuk. A legt?bben egyszer? emberek a Fehér T?r partjáról, meg Szarverd? népe. Amíg Bolton Fattya szabadon garázdálkodik, szeretnének a falakon belül lenni. Fogalmam sincs, nagyurunk mit fog velük kezdeni. A legt?bben alig néhány ronggyal a hátukon érkeztek.
Davos b?ntudatot érzett. Menedékért j?ttek ide, egy városba, melyet nem érintettek a harcok, én pedig vissza akarom rángatni ?ket a háborúba. Beleharapott az almába, de annak is b?ntudat íze volt.
– Mit esznek?
Az almaárus megvonta a vállát.
– Néhányan kéregetnek, mások lopnak. A fiatal lányok magukat árulják, ahogy a lányok szokták, amikor nincs mit eladniuk. Az ?t lábnál magasabb fiúk meg mindig találnak helyet maguknak nagyurunk barakkjaiban, ha elbírják a dárdát.
Vagyis toborzás folyik Ez jó hír... vagy rossz, attól függ. Az alma száraz volt, és kásás, de Davos harapott még egyet.
– Wyman nagyúr csatlakozik a Fattyúhoz?
– Ha nagyurunk legk?zelebb erre jár, hogy almát vegyen, biztosan megkérdem.
– Azt hallottam, a lánya férjhez megy valami Freyhez.
– Az unokája. én is hallottam, de elfelejtett meghívni az esküv?re. Befejezted? Mert ha végeztél, visszakérném a maradékot. A magja még jó lesz.
Davos visszaadta neki a csutkát. Rossz alma, de fél krajcárt megért, hogy megtudjam, Manderly embereket toboroz. Megkerülte a Vén Hallábat, és elhaladt egy fiatal lány mellett, aki friss kecsketejet árult kis kupákban. Most, hogy újra itt volt, egyre jobban emlékezett a részletekre. A szobor szigonya egy mellékutcára mutat, ahol kívül ropogós aranybarnára süt?tt, belül réteges, fehér húsú t?kehalat árulnak. Valamivel odébb volt egy nyilvánosház, tisztább a t?bbinél, ahol a tengerésznek nem kellett attól tartania, hogy kirabolják vagy meg?lik. A másik oldalon, a kagylókként a Farkasodú falához tapadó házak k?z?tt volt egy s?rf?zde, ahol olyan s?r? és ízes barna s?rt készítettek, amelyik Braavosban és Ibben kik?t?jében felvehette volna a versenyt az arbori arannyal is, amennyiben a helyiek hagyják, hogy a s?rf?z? máshol árulja a portékáját.