Igen, így lehet. Minden részlet ?sszeállt, de Barristan Selmy ett?l nem érezte jobban magát.
– Ez nem fog megt?rténni. – Királyn?je volt a Sárkányok Anyja, nem engedheti, hogy bántódás érje a gyermekeit. – A farkas órájában. Az éj legs?tétebb részében, amikor az egész világ alszik. – Ezeket a szavakat Tywin Lannistert?l hallotta el?sz?r Alkonyv?lgy falai mellett. Adott nekem egy napot, hogy kihozzam Aeryst. Ha nem térek vissza a királlyal másnap hajnalig, acéllal és t?zzel veszi be a várost. – Szürke Féreg és a Makulátlanok a hajnal els? fényénél lezárják és eltorlaszolják a kaput.
– Jobb lenne támadni – mondta Skahaz. – Kit?rni a kapun, el?z?nleni az ostromvonalat, és szétzúzni az ágyukból el?tántorgó yunkaikat.
– Nem. – Ezen már korábban is vitatkoztak. – Béke van, maga a királyn? írta alá és pecsételte le a szerz?dést. Nem mi fogjuk megszegni els?ként. Ha elfogtuk Hizdahrt, létrehozunk egy tanácsot, amelyik uralkodik helyette, és k?veteljük, hogy a yunkaik szolgáltassák vissza a túszokat, és vonják vissza seregeiket. Amennyiben nem engedelmeskednek, akkor, és csak akkor k?z?ljük velük, hogy a béke véget ért, és kezd?dhet a harc. A te módszered becstelen.
– A tiéd pedig ostoba! – vágott vissza a Tarfej?. – Elj?tt az id?, a felszabadítottjaink készen állnak. éhesek.
Selmy tudta, hogy ez igaz. Csíkoshátú Symon a Szabad Testvérekt?l és Yos Dob a Bátor Pajzsoktól harcra szomjaztak, alig várták, hogy bizonyíthassanak, és yunkaik vérével mossák le magukról mindazt a rosszat, amit korábban elszenvedtek. Egyedül Marselen, az Anya Embereinek vezet?je osztotta Ser Barristan kételyeit.
– Ezt már megbeszéltük. Beleegyeztél az én módszerembe.
– Igen – morogta a Tarfej? –, de az még Groleo el?tt volt. A fej el?tt. A rabszolgatartóknak nincs becsületük.
– Nekünk viszont van – mutatott rá Ser Barristan.
A Tarfej? mormogott valamit ghisi nyelven.
– Ahogy akarod – mondta végül –, bár azt hiszem, miel?tt ez az egész véget ér, bánni fogjuk a te vénemberi becsületedet. Mi van Hizdahr test?reivel?
– ?felsége két embert tart maga mellett, amikor alszik. Az egyik a hálószobája ajtajánál áll, a másik odabent ?rk?dik, egy kis mellékhelyiségben. Ma éjjel Khrazz és Acélb?r lesznek azok.
– Khrazz – horkantotta Skahaz. – Nem tetszik.
– Nem szükséges vért ontani – mondta Ser Barristan. – Beszélni akarok Hizdahrral. Ha felfogja, hogy nincs szándékunkban meg?lni, talán megparancsolja az ?reinek, hogy tegyék le a fegyvert.
– és ha nem? Hizdahr nem csúszhat ki a kezünkb?l.
– Nem fog. – Selmy nem félt Khrazztól, és még kevésbé Acélb?rt?l. Ezek csak veremharcosok. Hizdahr félelmetes, egykori rabszolgaharcosokból ?sszeállított gárdája meglehet?sen k?zépszer? test?rség volt. Rendelkeztek a megfelel? gyorsasággal, er?vel és vadsággal, valamint a fegyverekhez is értettek, de a vérre men? viadalok nem sok mindent tanítottak nekik egy király megvédelmezésér?l. A veremben dobok és kürt?k jelentették be ellenfeleiket, a harc végén pedig a gy?ztes sebeit bek?t?zték, és máktejet ittak a fájdalomra, mert tudták, hogy a veszély elmúlt, és a k?vetkez? harcig csak ivászat, lakomák és szajhák várnak rájuk. Csakhogy a Királyi Test?rség lovagjai számára sosem ér véget a harc. Veszély leselkedik minden irányból, a nap és az éjszaka minden órájában. Az ellenség érkezését nem hirdetik fanfárok, vazallusok, szolgálók, barátok, testvérek, fiak, még a hitvesek is rejtegethetnek t?rt a ruhájuk alatt, és gyilkos indulatot a szívükben. A Királyi Test?rség lovagjai számára minden harccal elt?lt?tt órára tízezer olyan jutott, amikor csak ?rk?dtek, figyeltek, csendben álltak az árnyékban. Hizdahr király veremharcosai máris kezdtek ellustulni és hanyaggá válni új feladatk?rükben, az unatkozó ember pedig figyelmetlen és lassú.
– én majd elbánok Khrazz-zal – mondta Ser Barristan. – Te csak gondoskodj róla, hogy a Bronz Bestiák ne álljanak az utamba.
– Nem kell félned, Marghaz láncra lesz verve, mire bármit is tehetne. Mondtam már, a Bronz Bestiák az enyémek.
– A yunkaik k?z?tt is vannak embereid?
– Besurranók és kémek. Reznaknak még t?bb van.
Reznak nem megbízható. Túl édes az illata, mégis b?zlik.
– Valakinek ki kell szabadítania a túszokat. Ha nem kapjuk vissza az embereinket, a yunkaik felhasználhatják ?ket ellenünk.
Skahaz horkantott a maszk orrnyílása m?g?tt.
– K?nny? azt mondani, nehezebb megtenni. Hadd fenyeget?zzenek a rabszolgatartók
– és ha nem csak fenyeget?znek?
– Annyira hiányoznának neked, vénember? Egy eunuch, egy vadember és egy zsoldos?