Sárkányok tánca

Mind?ssze ennyire emlékezett bel?le, és persze a refrénre. Mert az aranykéz oly hideg, de az asszony karja felhevít. Shae kétségbeesetten csapkodta ?t a kezével, mik?zben az aranykezek a torkába mélyedtek. Nem emlékezett rá, hogy meleg volt-e, vagy sem. Ahogy az er? kiszállt a szajha testéb?l, az ütései elgyengültek, végül mintha már csak lepkeszárnyak simogatták volna Tyrion arcát. Minden alkalommal, amikor csavart egyet a láncon, az aranykezek mind mélyebbre vájtak. Mit ér lánc, eskü? Várja ?t a n? csókja, sóhaja. Vajon megcsókolta még utoljára, miután végzett vele? Nem emlékezett... bár az els? csókjukra igen, a Z?ld ág mellett felállított sátorban. Milyen édesnek érezte az ajkát!

 

Az els? alkalomra Tyshánál is jól emlékezett. Nem tudta, hogyan kell, mint ahogy én sem. állandóan ?sszeüt?ttük az orrunkat, de amikor a nyelvem az ?véhez ért, megremegett. Tyrion behunyta a szemét, hogy felidézze a lány arcát, de helyette az apját látta, amint az árnyékszéken ül, a dereka k?ré csavart hálóruhájában. ?Ahová a szajhák mennek” – mondta, és a számszeríj megpendült.

 

A t?rpe átfordult a másik oldalára, csonka orrát mélyen belenyomta a párnákba. Az álom kútként nyílt meg alatta, ? pedig belevetette magát, és hagyta, hogy a s?tétség magába nyelje.

 

 

 

 

 

A keresked? szolgája

 

 

A Kaland b?zl?tt.

 

A hajó hatvan evez?vel, egyetlen vitorlával és hosszú, karcsú testtel rendelkezett, ami nagy gyorsaságra utalt. Kicsi, de megteszi, gondolta Quentyn, amikor megpillantotta, de az még azel?tt volt, hogy a fedélzetre szállt és beleszagolt a leveg?be. Disznók – ez volt az els? gondolata, de r?vid szaglászás után megváltoztatta a véleményét. A disznóknak tisztább szaguk szokott lenni. Ez a b?z húgytól, rothadó hústól és ürülékt?l származott, bomlásnak induló halottaktól, gennyez? sebekt?l és üszk?s?dést?l. Olyan er?s volt, hogy elnyomta a halak és a kik?t? sós leveg?jének szagát.

 

– Elhányom magam – mondta Gerris Drinkwaternek A hajó kapitányára vártak az izzasztó h?ségben, mik?zben odalentr?l egyre csak áradt a gyomorforgató b?z.

 

– Ha a kapitány is úgy szaglik, mint a hajója, parfümnek fogja nézni a gyomrod tartalmát – felelte Gerris.

 

Quentyn már éppen javasolni akarta, hogy próbálkozzanak meg egy másik hajóval, amikor végre el?került a kapitány, oldalán két ijeszt? külsej? evez?ssel. Gerris mosolyogva k?sz?nt?tte. Bár nem beszélt olyan jól a volantisiak nyelvén, mint Quentyn, az álcájuk miatt neki kellett szólnia mindkettejük nevében. Palánkvárosban még ? alakította a borkeresked?t, de a szerep kezdett megkopni, ezért amikor a dorne-iak hajót váltottak Lysben, új álcát is ?lt?ttek A Pityer fedélzetén Cletus Yronwood volt a keresked?, Quentyn pedig a szolga; Volantisban Gerris vette át a keresked? szerepét, mivel Cletust meg?lték.

 

A magas, világos b?r?, z?ldeskék szem? és napszítta hajú, karcsú és jókép? Gerris Drinkwater fontoskodva beszélt, magabiztos viselkedése már-már az arrogancia határát súrolta. Sosem j?tt zavarba, és még akkor is sikerült megértetnie magát, ha nem beszélte a nyelvet. Hozzá képest Quentyn szánalmas látványt nyújtott r?vid lábával, z?m?k testével és a frissen felásott f?ld barnájára emlékeztet? hajával. Homloka túlságosan magas volt, az állkapcsa túl sz?gletes, az orra túl széles. Becsületes arc, mondta egyszer egy lány, de t?bbet kellene mosolyognod.

 

A mosoly soha nem j?tt k?nnyen Quentyn Martellnek, ebben az apjára hasonlított

 

– Milyen gyors a Kaland? – kérdezte Gerris pocsék kiejtéssel.

 

A Kaland kapitánya felismerte az akcentust, és nemes valyr helyett Westeros k?z?s nyelvén válaszolt.

 

– Nincs nála gyorsabb, uram. Ez a hajó még a szelet is lehagyja! Csak mondd meg, hová akarsz menni, én pedig a lehet? leggyorsabban odaviszlek.

 

– Két szolgálómmal szeretnék átkelni Meereenbe.

 

A kapitány mintha megh?kkent volna.

 

– Nem vagyok idegen Meereenben... igen, odatalálok a városba, de... miért? Meereenben nincsenek rabszolgák, ott nem lehet pénzt keresni. Az ezüstkirályn? véget vetett az üzletnek. Még a küzd?vermeket is bezáratta, így a szegény matrózember nem tud szórakozni, amíg a rakodásra vár. Mondd csak, westerosi barátom, mi van Meereenben, ami miatt oda akarsz menni?

 

A világ leggy?ny?r?bb h?lgye, gondolta Quentyn. A menyasszonyom, ha az istenek is úgy akarják. éjszakánként néha éberen feküdt, maga elé képzelte arcát és alakját, és azon gondolkodott, hogy egy ilyen gy?ny?r? n? miért pont ?t választaná a világ ?sszes hercege k?zül. én vagyok Dorne, gondolta, ? pedig Dorne-t akarja.

 

Gerris az el?re kitalált mesét adta be.

 

– A mi családunk borral foglalkozik. Apámnak kiterjedt sz?l?-ültetvényei vannak Dorne-ban, és nekem kell új piacokat keresni számára. Reménykedik benne, hogy Meereen népe ?r?mmel fogadja majd a portékámat

 

– Bort? Dorne-i bort? – A kapitány szemlátomást kételkedett. – A rabszolgavárosok háborúban állnak, vagy err?l nem tudtál?

 

– úgy hallottuk, csak Yunkai és Astapor k?z?tt dúlnak a harcok. Meereen nem vesz részt bennük.

 

George R. R. Martin's books