Sárkányok tánca

– A Fiak egyre merészebbé válnak – jegyezte meg. Támadásaikat eddig fegyvertelen felszabadítottakra korlátozták, akiket az utcán vágtak le, vagy a s?tétség leple alatt bet?rtek otthonaikba, hogy saját ágyukban végezzenek velük. – ? az els? harcosom, akit meg?ltek

 

– Az els? – figyelmeztette Ser Barristan –, de nem az utolsó.

 

Még mindig háborúban állok, ismerte fel Dany, csak most árnyak ellen harcolok. Reménykedett benne, hogy távol maradhat a gyilkolástól, hogy jut némi ideje a felépülésre és a gyógyulásra.

 

Ledobta magáról az oroszlánb?rt, letérdelt a holttest mellé, és a felszisszen? Jhiquira ügyet sem vetve lezárta a halott ember szemét.

 

– Sosem feledjük Bátor Pajzsot. Mosdassátok meg, és ?lt?ztessétek harchoz, azután temessétek el sisakjával, pajzsával és lándzsájával együtt.

 

– úgy lesz, ahogy felséged parancsolja – bólintott Szürke Féreg.

 

– Küldjetek egy tucat embert a Kegyek Templomába, és kérdezzétek ki a Kék Kegyet, hogy érkezett-e hozzájuk bárki kard okozta sebekkel. Terjesszétek el a hírt, hogy jó pénzt fizetünk Bátor Pajzs kardjáért. Kérdezzétek ki a henteseket és pásztorokat is, tudjátok meg, ki herélt mostanában kecskét. – Talán szerencséjük lesz, és egy ijedt pásztor elmondja, amit tud. – Ezentúl egyetlen emberem sem sétálhat egyedül s?tétedés után.

 

– Ezek engedelmeskednek.

 

Daenerys hátras?p?rte a haját.

 

– Találtátok meg nekem ezeket a gyávákat! Találjátok meg, hogy megmutassam a Hárpia Fiainak, mit jelent felébreszteni a sárkányt!

 

Szürke Féreg tisztelgett. Makulátlanjai visszahajtották a leplet, a vállukra emelték a halott embert, és kivitték a teremb?l. Ser Barristan Selmy hátramaradt. Az ?reg lovag haja teljesen fehér volt, halványkék szeme sarkában szarkalábak sorakoztak. Gerince mégsem hajolt meg, s az évek nem fosztották meg fegyveres tudásától.

 

– Felség, attól tartok, az eunuchok nem alkalmasak a feladatra, amit adtál nekik.

 

Dany elhelyezkedett székében, és újra a válla k?ré kanyarította az oroszlánb?rt.

 

– A Makulátlanok a legjobb harcosaim.

 

– Katonák, nem harcosok, ha felséged megengedi. A harcmez?re teremtették ?ket, ahol vállt vállnak vetve, el?reszegezett dárdával küzdhetnek. Kiképzésük arra tanítja ?ket, hogy félelem nélkül, t?kéletesen, gondolkodás vagy habozás nélkül engedelmeskedjenek... nem arra, hogy titkokat leplezzenek le és kérdéseket tegyenek fel.

 

– A lovagok tán jobb szolgálatot tennének? – Selmy lovagokat képzett számára, a rabszolgák fiait lándzsával és hosszúkarddal, westerosi módon tanította harcolni... de mire jó a lándzsa az árnyakból támadó, gyáva gyilkosok ellen?

 

– Ez esetben nem – ismerte el az ?regember. – Ráadásul felségednek rajtam kívül nincsenek lovagjai. évek kellenek még, mire a fiatalok készen állnak.

 

– Akkor kik, ha nem a Makulátlanok? A dothrakik még náluk is alkalmatlanabbak. – A dothrakik lóhátról harcoltak, márpedig a lovasoknak sokkal nagyobb hasznukat lehetett venni a nyílt mez?k?n és a dombok k?z?tt, mint egy város sz?k utcáiban és sikátoraiban. Meereen színes téglákból emelt falain túl Dany uralmát jó esetben is legfeljebb a ?bizonytalan” jelz?vel lehetett illetni. A dombokon lév? hatalmas birtokokon még mindig rabszolgák ezrei termelték a búzát és az olajbogyót, terelték a bárányokat és a kecskéket, bányászták a sót és a rezet. Meereen raktárépületeiben még volt megfelel? mennyiség? gabona, olaj, olíva, szárított gyüm?lcs és sózott hús, de a készletek gyors ütemben apadtak. Dany ezért megbízta khalasarját, hogy három vérlovasának parancsnoksága alatt hódítsa meg a k?rnyez? vidéket, mik?zben Barna Ben Plumm délre vitte a Második Fiakat, hogy felkészülj?n egy esetleges támadásra Yunkai irányából.

 

Mind k?zül a legfontosabb feladatot Daario Naharisra bízta, a sima beszéd?, aranyfogú és villás szakállú Daarióra, aki állandóan pajzánul mosolygott bíbor bajusza alatt. A keleti dombokon túl húzódott egy lekerekített homokk? hegyvonulat, a Khyzai-hágó, és ott terült el Lhazar. Ha Daario meg tudná gy?zni a Ihazariakat, hogy újra nyissák meg a szárazf?ldi keresked?utakat, bármennyi gabonát behozhatnának a folyón vagy a dombokon keresztül... csakhogy a bárányembereknek semmi okuk nem volt kedvelni Meereent.

 

– Ha a Viharvarjak visszatérnek Lhazarból – mondta Ser Barris-tannak –, talán fel tudom ?ket használni az utcákon. Addig azonban csak a Makulátlanokra támaszkodhatom. – Felállt. – Bocsáss meg, ser, de a kérelmez?k nemsokára megérkeznek a kapumhoz. Fel kell ?ltenem a hosszú füleket, és újra a királyn?jüknek lennem. Hívd Reznakot és a Tarfej?t; ha fel?lt?ztem, fogadom ?ket.

 

George R. R. Martin's books