Sárkányok tánca

Tyrion ennél kevesebbre nem is számított.

 

– Ha ezen gondolkodsz, k?veteld azt is, hogy tárja szét a lábát neked. Az én legjobb részemet az ? legjobb részéért, ez így tisztességes.

 

– Inkább kérném a súlyomat aranyban. – A sajtkeresked? olyan er?sen nevetett, hogy Tyrion attól félt, mindjárt szétreped. – Casterly-hegy ?sszes aranyát, miért is ne?

 

– Az arany a tiéd lehet – felelt a t?rpe, megk?nnyebbülten látva, hogy nem fogja teljesen beteríteni a félig megrágott csigák és édességek zápora –, de a Szikla az enyém.

 

– úgy legyen. – A magiszter hatalmasat b?ffentett szája elé emelt kezébe. – Szerinted Stannis király neked fogja adni? Azt hallottam, nagyon szigorú a t?rvények tekintetében. A bátyád fehér k?penyt visel, vagyis Westeros ?sszes t?rvénye szerint te vagy az ?r?k?s.

 

– Lehet, hogy Stannis nekem adja Casterly-hegyet – mondta a t?rpe –, de ott van az a két apróság, a király– és a rokongyilkosság. Azokért biztosan megr?vidít egy fejjel, pedig már így is elég kurta vagyok De miért gondolod, hogy csatlakozni akarok Stannis nagyúrhoz?

 

– Mi másért mennél a Falra?

 

– Stannis a Falon van? – Tyrion megd?rzs?lte az orrát. – Mi a hét kénk?ves poklot m?vel Stannis a Falon?

 

– Ha jól sejtem, didereg. Dorne-ban melegebb van, talán oda kellett volna hajóznia.

 

Tyrion kezdte gyanítani, hogy a szepl?s mosón? jobban értette a k?z?s nyelvet, mint ahogy mutatta.

 

– Myrcella unokahúgom Dorne-ban van, és megfordult a fejemben, hogy ki kellene kiáltani királyn?vé.

 

Illyrio elmosolyodott, mik?zben a szolgák édes krémmel le?nt?tt fekete cseresznyét tálaltak fel nekik apró tálkákban.

 

– Mit tett ellened az a szegény gyermek, amiért a halálát kívánod?

 

– Még egy rokongyilkos sem akarja meg?lni az ?sszes rokonát – sért?d?tt meg Tyrion. – Azt mondtam, királyn?vé teszem, nem meg?l?m.

 

A sajtkeresked? lassan kanalazta a cseresznyéjét.

 

– Volantisban olyan érmét használnak, aminek az egyik oldalán korona, a másikon halálfej van. Mégis ugyanaz a pénz. Királyn?vé tenni annyi, mint meg?lni. Dorne talán hadra kel Myrcelláért, de Dorne ?nmagában még nem elegend?. Ha valóban olyan okos vagy, ahogy k?z?s barátunk állítja, akkor ezt te is tudod.

 

Tyrion újonnan kelt érdekl?déssel nézett a k?vér emberre. Mindkett?ben igaza van. Királyn?vé tenni annyi, mint meg?lni. és valóban tudom.

 

– Akkor hát nem maradt más számomra, mint a hiábavaló ugrálás. A n?vérem már ett?l is keser? k?nnyeket fog hullatni, ami voltaképpen nem rossz.

 

Illyrio magiszter k?vér kezének hátával let?r?lte az édes krémet a szájáról.

 

– Az út Casterly-hegyre nem Dorne-on keresztül vezet, apró barátom, és nem is a Fal alatt fut. De azért létezik ilyen út, nekem elhiheted.

 

– Elítélt áruló, királygyilkos és rokongyilkos vagyok. – Ez a beszéd az utakról ingerültté tette. Azt hiszi, ez valami játék?

 

– Amit az egyik király tesz, a másik elt?r?lheti. Pentosban van egy hercegünk, barátom. Az asztalf?n ül minden bálon és lakomán, arany és elefántcsont gyaloghintóban parádézik az utcákon. Három herold megy el?tte a kereskedelem aranymérlegével, a háború vaskardjával és az igazság ezüstkorbácsával. Minden év els? napján le kell szakítania a f?ldek és a tengerek sz?zének virágját. – Illyrio k?ny?két az asztalra támasztva el?rehajolt. – Mégis elég egyetlen rossz aratás vagy elvesztett háború, hogy az istenek kiengesztelése érdekében elvágjuk a torkát, és új herceget válasszunk a negyven családból.

 

– Majd emlékeztess rá, hogy soha ne legyek Pentos hercege.

 

– A ti Hét Királyságotok olyan sokban kül?nb?zik? Westeroson nincs béke, nincs igazság, nincs hit... és nemsokára élelem sem lesz. Amikor az emberek éheznek, megbetegszenek és félnek, akkor egy megváltó után néznek.

 

– Nézhetnek, de ha ráj?nnek, hogy Stannis...

 

– Nem Stannis. Nem is Myrcella. – A sárga mosoly kiszélesedett. – Más. Er?sebb, mint Tommen, szelídebb, mint Stannis, és megalapozottabb a k?vetelése, mint Myrcellának. A tengeren túlról egy megváltó érkezik, hogy bek?t?zze a vérz? Westeros sebeit.

 

– Szép szavak. – Tyriont egyáltalán nem hatották meg. – Csakhogy a szavak olyanok, mint a szél. Ki lenne ez az átkozott megváltó?

 

– Egy sárkány. – A sajtkeresked? a t?rpe arckifejezését látva elnevette magát. – Egy háromfej? sárkány.

 

 

 

 

 

Daenerys

 

 

Hallotta a halott embert felj?nni a lépcs?n. Léptek lassú, kimért koppanásai adták hírül k?zeledtét, a zaj visszhangot vert csarnokának bíbor oszlopai k?z?tt. Daenerys Targaryen a trónjának kinevezett ébenfa széken ülve várt rá. Tekintete még lágy volt az alvástól, ezüst-arany hajának tincsei ?sszekuszálódtak.

 

George R. R. Martin's books