– Azt mondtam neki, még gondolkodom az ajánlatán. – Harry elfintorodott, ahogy a fegyverhordozó a lábát t?r?lgette. – Az ujjaimat óvatosabban! Képzeld azt, hogy vékony héjú sz?l?szemek, fiam! úgy szárítsd meg ?ket, hogy ne fakadjanak ki. Paskold, ne d?rzs?ld! Igen, valahogy így. – Visszafordult Grifíhez. – A nyers elutasítás nem lett volna b?lcs dolog, az emberek joggal tehették volna fel a kérdést, hogy vajon elment-e az eszem.
– Nemsokára lesz munkája a pengéiteknek.
– Valóban? – kérdezte Lysono Maar. – Gondolom, te is hallottad, hogy a Targaryen lány nem indult el nyugat felé.
– Hallottuk a mesét Selhorysban.
– Nem mese, ez az igazság. A miértet már kissé nehezebben tudom megérteni. Kifosztani Meereent, rendben, miért is ne? én is ugyanezt tettem volna a helyében. A rabszolgavárosok roskadoznak az aranytól, és a hódításhoz pénz kell. De miért maradt ott? Félelemb?l? Megszállottságból? Lustaságból?
– Az ok nem számít. – Strickland kig?ngy?lt két gyapjúharisnyát. – ? Meereenben van, mi pedig itt, ahol a volantisiak napról napra kevésbé ?rülnek a jelenlétünknek. Azért j?ttünk, hogy a magasba emeljünk egy királyt és egy királynét, akik visszavezethetnek minket Westerosra, de úgy t?nik, ezt a Targaryen lányt sokkal jobban érdekli az olajfák ültetése, mint apja trónjának visszaszerzése. Az ellenségei k?zben pedig csak gy?lnek. Yunkai, új-Ghis, Tolos... Véresszakáll és a Rongyos Herceg is hamarosan odaérnek... aztán ó-Volantis hajóhada. Neki mije van? ágyasrabszolgák botokkal?
– Makulátlanok és sárkányok – felelte Griff.
– Igen, sárkányok – bólintott a f?kapitány –, de fiatalok, mondhatni csak fiókák. – Felhúzta a harisnyát a vízhólyagokra, és megigazgatta a bokájánál. – Mi hasznukat veszi, amikor azok a hadseregek ?sszezárulnak a városa k?rül, akár egy ?k?l?
Folyami Tristan a térdén dobolt az ujjaival.
– Azt mondom, még egy okkal t?bb, hogy miel?bb odaérjünk. Ha Daenerys nem j?n hozzánk, nekünk kell elmennünk Daeneryshez.
– Tán tudunk a vízen járni, ser? – kérdezte Lysono Maar. – Még egyszer elmondom, tengeri úton nem érhetjük el az ezüstkirályn?t. Magam lopóztam be Volantisba keresked?nek álcázva, hogy megtudjam, hány hajó állhat rendelkezésünkre. A kik?t? t?mve van kül?nféle fajtájú és méret? gályákkal, koggákkal és karakkokkal, ám ennek ellenére hamarosan csempészekkel és kalózokkal kellett alkudoznom. Tízezer emberünk van, erre biztosan Connington nagyúr is emlékszik az itt t?lt?tt éveib?l, ?tszáz lovag, mindegyik három lóval. és az elefántok, ne feledkezzünk meg az elefántokról. Egy kalózhajó ehhez nem elég. Inkább egy kalózflotta kellene... és még ha találnánk is egyet, az a hír érkezett a Rabszolga-?b?lb?l, hogy Meereent tengeri blokád alá vonták.
– úgy tehetnénk, mintha elfogadnánk a yunkai ajánlatot – vetette fel Gorys Edoryen. – Hagyjuk, hogy a yunkaik keletre vigyenek minket, aztán Meereen falai alatt adjuk vissza nekik az aranyukat.
– Már egyetlen felbontott szerz?dés is eléggé beszennyezi a kompánia becsületét. – Hontalan Harry Strickland vízhólyagos lábát dédelgetve gondolkodott. – Hadd emlékeztesselek rá, hogy Myles Toyne nyomta rá pecsétjét erre a titkos paktumra, nem én. Persze szívesen eleget tennék mindannak, amiben megállapodtak, de hogyan? Elég egyértelm?nek t?nik, hogy a Targaryen lány soha nem j?n nyugatra. Westeros az apja királysága volt, Meereen viszont a sajátja. Ha sikerül legy?znie a yunkaikat, ? lesz a Rabszolga-?b?l királyn?je. Ha nem, rég meghal, mire reményünk lenne odaérni.
Szavai nem lepték meg Griffet. Harry Strickland mindig is a szavak embere volt, sokkal jobban értett a szerz?dések nyélbe ütéséhez, mint az ellenség pusztításához. Kivételes orral szimatolta ki az aranyat, de hogy mennyire volt gyomra a harchoz, az már más lapra tartozott.
– Van szárazf?ldi út is – javasolta Virágos Franklyn.
– A démonút egyenl? a halállal. A kompánia fele dezertálni fog, ha megpróbálkozunk vele, a maradék felét pedig az út mellett f?ldelhetjük el. Szomorú, hogy ezt kell mondanom, de Illyrio tanácsos és barátai nem cselekedtek valami b?lcsen, amikor ilyen nagy bizalmat fektettek ebbe a gyermekkirályn?be.
Nem, gondolta Griff, de még annyira sem voltak b?lcsek, amikor megbíztak benned.
Ekkor szólalt meg Aegon herceg.
– Akkor fektessétek belém a bizalmatokat Daenerys Rhaegar herceg húga, én viszont Rhaegar fía vagyok. én vagyok a sárkány, akire szükségetek van.
Griff Aegon vállára helyezte fekete keszty?be bújtatott kezét
– Bátor beszéd – mondta –, de gondold át jobban.
– Megtettem – felelte magabiztosan a k?ly?k. – Miért szaladnánk koldusként a nagynénémhez? Az én k?vetelésem er?sebb, mint az ?vé. Hadd j?jj?n el ? hozzám... Westerosra!
Virágos Franklyn elnevette magát.
– Tetszik az ?tlet! Hajózzunk nyugatra, ne keletre. Hagyjuk itt a kis királyn?t az olajfáival, és ültessük Aegon herceget a Vastrónra. A fiúban van bátorság, azt meg kell hagyni!