Sárkányok tánca

A délután folyamán egy id?re el tudott szakadni kételyeit?l. A piramis harmadik szintjén berendezett gyakorlótéren t?lt?tte az id?t, oktatta a fiait, tanította ?ket a kard, a pajzs és a lándzsa használatára, lovaglásra... valamint a lovagias viselkedésre, ami megkül?nb?ztette a lovagot a t?bbi harcostól. Daenerysnek szüksége lesz fiatal védelmez?kre maga k?rül, miután ? eltávozott, és Ser Barristan elt?kélt szándéka volt, hogy a lány rendelkezésére bocsátja ezeket az embereket.

 

Legfiatalabb tanítványa nyolc-, a legid?sebb húszéves lehetett. Eredetileg t?bb mint hatvanan voltak, de a kiképzés sokak számára túlságosan embert próbálónak bizonyult. Mostanra kevesebb mint felük maradt meg, de néhányan k?zülük kifejezetten ígéretesnek mutatkoztak. Mivel nincs király, akit védenem kellene, t?bb id?m lesz a kiképzésükkel foglalkozni, j?tt rá, mik?zben végigsétált a párok mellett, és figyelte, ahogy él nélküli kardokkal és lekerekített hegy? dárdákkal gyakorolják a harcot. Bátor fiúk. Nem nemesi származásúak az igaz, de néhányukból jó lovag lesz, és szeretik a királyn?t. Ha ? nem lett volna, mindannyian a küzd?vermekben végzik. Hizdahrnak lehetnek veremharcosai, de Daenerysnek lovagjai lesznek

 

– Fel a pajzsot! – kiáltotta. – Mutassátok a támadást! Most együtt! Lent, fent, lent, lent, fent, lent...

 

Este kivitte a királyn? teraszára egyszer? vacsoráját, és ott evett, mik?zben a nap lement. A bíbor alkonyatban sorra kigyúltak a lépcs?s piramisok tüzei, ahogy Meereen sokszín? téglái szürkévé fakultak, majd feketére színez?dtek. A lenti utcákban és sikátorokban meggy?ltek az árnyékok, s?tét tavakat és folyókat hozva létre. A napnyugtában a város békés, már-már gy?ny?r? helynek t?nt. Ez itt fert?, nem béke, gondolta az ?reg lovag az utolsó korty bort ízlelgetve.

 

Nem akart felt?nést kelteni, ezért amikor végzett a vacsorájával, lecserélte udvari ruháját, és a Királyn? Test?rségének fehér k?penye helyett egyszer?, barna, csuklyás utazók?penyt húzott. Kardját és t?rét megtartotta. Lehet, hogy csapda. Nem nagyon bízott Hizdahrban, és még kevésbé Reznak mo Reznakban. Lehet, hogy a parfüm?s udvamagy keze van a dologban, megpróbálja elcsalni egy titkos találkozóra, ahol egyszerre lecsaphat Skahazra és rá, és megvádolhatja ?ket a király elleni ?sszeesküvéssel. Ha a Tarfej? árulást tervez, nem lesz más választásom, mint ?rizetbe venni. Hizdahr a királyn?m hitvese, akármennyire is nem kedvelem. A k?telességem hozzá k?t, nem Skahazhoz.

 

Valóban így lenne?

 

A Királyi Test?rség f? feladata az volt, hogy megvédje a királyt minden ártalomtól és fenyegetést?l. A fehér lovagok esküt tettek, hogy engedelmeskednek a király utasításainak, meg?rzik titkait, tanáccsal szolgálnak, amikor arra van szükség, és csendben maradnak, amikor nem, a kedvében járnak, továbbá védik nevét és becsületét. Voltaképpen kizárólag a királyon múlt, hogy kiterjeszti-e a Királyi Test?rség védelmét másokra, például saját családtagjaira. Némelyik király helyesnek vélte, hogy a Királyi Test?rség lovagjai óvják hitvesüket és gyermekeiket, testvéreiket, unokahúgaikat, nagybátyjaikat, k?zelebbi és távolabbi rokonaikat, s?t, id?nként még szeret?iket, ágyasaikat, fattyaikat is. Mások udvartartásuk egyéb tagjait használták erre, a hét lovagot pedig állandóan maguk mellett tartották.

 

Ha a királyn? azt parancsolta volna, hogy védjem Hizdahrt, nem lenne más választásom, mint engedelmeskedni. Csakhogy Daenerys Targaryennek soha nem volt teljes létszámú Királyn?i Test?rsége, és nem adott ki a hitvesére vonatkozó utasításokat. Sokkal egyszer?bb volt a világ, amikor volt parancsnokom, aki ilyen kérdésekben d?nt?tt, gondolta Ser Barristan. Most én vagyok a parancsnok, és nehéz eld?nteni, melyik út a helyes.

 

Amikor leért az utolsó lépcs?fokon is, teljesen egyedül találta magát a téglafalú, fáklyákkal megvilágított folyosókon. A nagy f?kaput becsukták és elreteszelték, ahogy arra számított is. Négy Bronz Bestia ?rk?d?tt odakint, négy bent. Az ?reg lovag ezekhez ment oda – nagydarab férfiak voltak, egy vaddisznó, egy medve, egy egér és egy mantikor.

 

– Minden csendes, uram – jelentette a medve.

 

– Maradjon is így. – Ser Barristan számára nem volt ismeretlen, hogy éjszaka k?rbejárjon, és ellen?rizze a piramis biztonságát.

 

A piramis mélyén másik négy Bronz Bestia ?rizte a verem vasajtaját, ahol Viseriont és Rhaegalt tartották megláncolva. A fáklyák fénye megcsillant maszkjukon – gorilla, kos, farkas, krokodil.

 

– Kaptak enni? – kérdezte a lovag.

 

– Igen, ser – felelte a gorilla. – Mindegyik egy bárányt.

 

Vajon meddig fog kitartani? A sárkányokkal együtt az étvágyuk is folyamatosan n?tt.

 

Ideje volt felkeresni a Tarfej?t. Elsétált az elefántok és a királyn? ezüstkancája mellett, az istállók hátsó része felé vette az irányt. Egy szamár felhorkant, amikor elment el?tte, és néhány ló mozgolódni kezdett lámpásának fényére, de ett?l eltekintve minden s?tét volt, és csendes.

 

Aztán egy árny vált ki az egyik üres állásból, és átalakult egy újabb Bronz Bestiává, fekete csataszoknyával, alkarvéd?vel és bordázott lemezvérttel.

 

George R. R. Martin's books